Kockázatosnak nevezte az orosz energiakitettséget.
Rendkívül terjedelmes interjút adott Varga Mihály pénzügyminiszter az Indexnek a jövő évi költségvetés tervezéséről, az extraprofitadók jövőjéről, az infláció hátteréről, az adósság- és hiánycsökkentésről, a kormány és a jegybank vitájáról, Nagy Márton szerepéről, a kata tanulságairól, a forint mozgásáról és a várható adóváltozásokról.
Varga közölte: alapvetően „gazdasági fellendüléssel” kalkulál a következő időszakban, de tartalékképzésen is gondolkozik a „rendkívüli helyzetekre” készülve. Mint mondta, „fel sem merülhet, hogy pusztán külső segítséggel oldjunk meg finanszírozást, mint 2008-ban”.
A pénzügyminiszter szerint a 2023-as év legfontosabb kihívása az infláció letörése.
„Január végén érhettük el a csúcsot 25 százalékkal, de leküzdjük december végére újra 10 alá, azaz ismét egyszámjegyű lesz”
– ismételte el a sokat hangoztatott kormányzati jóslatot Varga, aki szerint
jelentős részben „importált inflációval” állunk szemben,
de – fogalmazott – „vannak belső okok is, úgymint az árfolyamhatás vagy a mezőgazdaság éves teljesítményét 32 százalékkal visszavető súlyos aszály”.
Úgy tartja, az elmúlt hónapok döntései, „főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve„, az árfolyam kérdése pedig „alapvetően a monetáris politika hatásköre„.
Varga Mihály kijelentette:
a kormány, amit tehetett az infláció ellen, azt megtette.
Varga úgy látja, összességében az inflációért a háború és a szankciók felelősek, de „már a Covid végén, 2021-ben voltak jelei„.
A jegybanki vitával kapcsolatban megállapította:
a jegybank elnökének igaza van abban, hogy baj van, de az mindenkit érint.
„A magas energiaárak egész Európában recesszió felé viszik a gazdaságokat. A válságkezelés eredményeként tavaly magas maradt a növekedés, magas a foglalkoztatottság.
Fontos a növekedés megtartása, hogy a gazdaság különböző területei ne álljanak le, hiszen ezeket újraindítani és – építeni mindig sokkal többe kerül, mint megtartani. Ebből kell kiindulni”
– magyarázta a miniszter.
Elmondta: szerinte a foglalkoztatás szintje magas, hiszen 4,7 millióan dolgoznak, miközben a munkanélküliségi ráta tartósan négy százalék alatt van, jelenleg 3,8 százalékon áll, az utóbbival – jegyezte meg –
„Európa hat legjobb országa közé tartozunk”.
Varga azonban a kockázatok között megemlítette az orosz energiakitettséget (kőolaj 65 százalék, földgáz 85 százalék) és a háború eszkalációjának veszélyét is.
Varga Mihály meglepően nyilatkozott az uniós forrásokról. Eddig a Fidesz politikusai arról értekeztek, hogy rövidesen megérkeznek az EU-s pénzek Magyarországra, Varga azonban már arról nyilatkozott, hogy
„túl lehet élni az uniós források elmaradását”.
„A jogosan nekünk járó összegekről nem vagyunk hajlandók lemondani. Ugyanakkor nyilvánvalóvá vált, hogy az Európai Bizottság kettős mércét alkalmaz Magyarországgal szemben, olyan feltételekhez köti a folyósítást, amelyeket más országoktól nem vár el.
Ennek ellenére, bár tavaly nem jutottunk hozzá a helyreállítási pénzekhez, és a 2021–2027-es operatív programok kifizetései sem indultak be, 4,6 százalékkal nőtt a magyar gazdaság, szemben a 3,6 százalékos EU-s átlaggal.
Vagyis növekedési pályán maradtunk e források nélkül is”
– mondta.
Az államadósság csökkentéséről is szólt: 2010-ben, — a gazdasági válság egyik legerősebb évében (a szerk.) — 80 százalék feletti volt a GDP-arányos államadósság, „amit 2019-re 65 százalékra csökkentettünk„.
A kata-törvény módosításának tanulsága szerinte az volt, hogy hamarabb kellett volna lépni.
„A kata nagyon egyszerű, könnyen átlátható adótípus kifejezetten annak a lakossági szolgáltatást nyújtó körnek, amely nem akar könyvelőkkel, adótanácsadókkal bajlódni. Ez a kata 2022 elejére már nem az a kata volt, hiszen 450 ezren jelentkeztek be, jellemzően nem csak kozmetikusok, varrónők és masszőrök.
Miután arról jöttek a hírek, hogy informatikai cégek komplett munkavállalói csapatai katáznak, mint ahogy több helyen a biztosítók ügynöki rendszere is erre állt át, ezekre a visszaélésekre reagálni kellett”
– magyarázta, hozzátéve, szerinte azóta az is kiderült, hogy „a riogatásokkal ellentétben sokan még jobban is járnak átalányadóval, mint katával”.
„Munkaalapú társadalomban hiszünk,
ahol az emberek munkája megélhetést és jövedelmet jelent nekik és családjuknak. Ami pedig a közösségi kiadásokhoz kell, azt ezután is a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be. Ennek alapja az áfa, de a jövedéki adó is olyan fogyasztási típusú adó, amelyen keresztül a közbiztonságot, a honvédelmet, az oktatást vagy az egészségügyet finanszírozzuk”
– mondta.
A miniszter a forint árfolyamával kapcsolatban azt mondta, ő stabilizálódásra számít.
Varga elmondása szerint nincs feszültség közte és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter között, legfeljebb viták.
„Munka van, napi szinten egyeztetünk a gazdaságfejlesztési miniszterrel is. Ahol vannak egyeztetések, ott pedig előfordulnak viták, de ez így normális. A miniszterelnök a gazdaságpolitika meghatározója, a viták végére ő tesz pontot”
– mondta.
(index.hu nyomán)
