Sokkal kevesebb magyar ételt és energiahordozót sikerült eladni külföldre, mint egy évvel korábban.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) még január elején közölte, hogy 536 milliárd forint volt a novemberi külkereskedelmi hiány, ami
az elmúlt években a harmadik legrosszabb havi adat volt.
Most a KSH kiadta a második becslését is, amelyben még az eddigi számoknál is sokkal rosszabbakat közöltek. Az adatokból kiderül, hogy már 590 milliárd forint hiányról van szó. Így már nem a harmadik,
hanem a második legrosszabb havi mutató ez
(a legrosszabb a 2022. augusztusi, a júliusi csúszott le a harmadik helyre) — szúrta ki a hvg.hu.
Megjegyezték: az év első tizenegy hónapjában 2021-ben még 715 milliárd forint volt a többletünk,
amiből mostanra 3210 milliárd forintos hiány lett.
A kereskedelmi hiány az a negatív különbség, amelyelyet egy ország külföldön értékesít (export), és az, amit ugyanaz az ország vásárol más országoktól (import).
Ez az egyik legfontosabb mutató a külkereskedelemmel és a külfölddel való gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. Általánosságban akkor beszélhetünk hiányról, ha egy ország több árut és szolgáltatást importál, mint amennyit külföldön képes eladni, mivel ez az arány különbséget tesz az eladott és a megvásárolt termékek között — írta az Economy-pedia.
A kereskedelmi hiánnyal ugyan nem szoktak annyira foglalkozni, mint az inflációval vagy a GDP-mutatóval, mégis fontos adat. A mostani óriási hiány azt jelenti, hogy hiába nő a GDP, a megtermelt többletjövedelem jelentős része ahelyett, hogy az országot gazdagítaná,
arra megy el, hogy külföldi termékeket vásároljanak.
A novemberi változás fő oka az, hogy energiahordozókból 17 százalékkal kevesebbet sikerült eladni külföldre, mint egy évvel korábban, magyar élelmiszerekből pedig 3,3 százalékkal kevesebbet adtak el más országokban,
miközben 9,8 százalékkal több külföldi ételt hoztak be hazánkba.
