Csak a fontos dolgokra nincs pénz.
A Magyar Nemzeti Bank által indított növekedési kötvényprogram a G7 gazdasági lap szerint havi szinten tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a jegybanknak, és ezt végső soron valószínűleg az adófizetőknek kell majd állniuk.
A jegybank 2019-ben 300 milliárd forintos kerettel indította el a növekedési kötvényprogramját (NKP), de végül ötször több,
1550 milliárd forint
lett belőle, ez az egyéves hazai GDP három százaléka.
A lap szerint a jegybank részben akkor fűtötte a programmal a növekedést, amikor a magyar gazdaság számára rég nem látott kedvező világgazdasági és makrokörnyezet volt.
A kihelyezés sem ideális a cikk szerint, például az MNB összesen 84 milliárd forinttal finanszírozta Jászai Gellért telekommunikációs csoportját, a 4iG-t.
A G7 számításai szerint kormányközeli cégek
440 milliárd forintra
tettek szert az MNB kötvényprogramjából, ami a teljes keret 28 százaléka.
A magyar adófizetők támogatásával kedvezményes finanszírozáshoz jutott 187 milliárd forint értékben a keretnél 12 százalékkal több külföldi vállalat is. Például a világ legnagyobb elektronikai gyártója, a Flex 50 milliárd, a Deutsche Telekom-leányvállalat, a Magyar Telekom 35 milliárd, a Mercedes kecskeméti gyártó vállalata 19,2 milliárd forint tőkéhez jutott.
A lap kiemeli: ezek a cégek állami segítség nélkül is tudják magukat finanszírozni, így nehezen érthető, hogy az ő támogatásukra mi szükség volt. A G7 cikke szerint a források 60 százaléka az, ami hazai tulajdonú, nem közvetlenül a hatalomhoz köthető cégekhez jutott el, ebben a körben kiemelt szerep jutott az ingatlancégeknek.
A lap szerint a mostani folyamatok alapján csak az NKP kötvényállományon
évi százmilliárdos nagyságrendű
veszteséget szenvedhet el az egyébként is veszteséges MNB. A lap az összehasonlítás kedvéért megjegyzi: a Pedagógusok Szakszervezetének tavaly nyári becslése szerint 300 milliárd forintba került volna egy azonnali, 45 százalékos tanári béremelés. Erről a kormány tagjai többször elmondták, hogy jelenleg meghaladja a magyar gazdaság teljesítőképességét.
