De nem ő lesz az egyetlen, akivel jóban leszünk.
Védelmi és szénhidrogénipari együttműködési megállapodást köt
Magyarország és Ecuador,
ennek fő célja az újabb biztonsági kockázatok kialakulásának megelőzése és az energiaellátás garantálása — jelentette be a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter csütörtökön Quitóban.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a világ súlyos biztonsági és energiaellátási válságokkal küzd, és azok az országok tudnak legjobban úrrá lenni ezen nehézségeken, amelyek a legszélesebb körű partnerségeket építik ki.
„Minél több országgal van együttműködés, annál könnyebb
leküzdeni a biztonsági és az energiaellátási válságot is„
— fogalmazott, hozzátéve, hogy a felek éppen ezen a két területen írnak alá megállapodást.
A védelmi egyezmény alapvetően a két ország együttműködéséről szól a válságkezelési műveletekben, miután jelenleg körülbelül ezer magyar katona szolgál világszerte különböző béketeremtő vagy békefenntartó, illetve terrorellenes missziókban, több helyen
közösen az ecuadori erőkkel
— jelentette ki.
„Nyilvánvalóan a földrajzi fókuszunk a Nyugat-Balkán, de ezen túl a Közel-Keleten, Afrikában és Dél-Európában is jelen vagyunk”
— büszkélkedett.
Rámutatott, hogy ezen műveletek célja az újabb fegyveres konfliktusok kialakulásának megelőzése, és ezáltal a migrációs folyamatok féken tartása, hiszen a biztonsági kockázatok az illegális bevándorlás fő kiváltó okai között vannak.
„Az ecuadori-magyar védelmi együttműködési megállapodás azt a célt szolgálja, hogy megelőzzük az újabb biztonsági fenyegetések kialakulását, és elejét vegyük az újabb nagy illegális migrációs hullámok kialakulásának, mert ezek bizony globálisan destabilizálnák a biztonságot”
— jelentette ki.
Szijjártó Péter ezután rátért a szénhidrogénipari együttműködési megállapodásra, és kiemelte, hogy az egész világ energiaellátási problémákkal szembesül, így forráshiánnyal, a tranzitútvonalak korlátozott kapacitásával és a magas árakkal, amelyek véleménye szerint össze is függnek.
„És mivel ez egy globális probléma (…), a földrajzi távolságnak a jelentősége csökken, mert most már a világon mindenütt jelen lévő energiaforrásokat figyelembe kell venni”
— mondta.
Majd emlékeztetett arra, hogy Ecuador a latin-amerikai térség egyik legnagyobb olajkitermelő országa, amelynek napi 140 ezer hordós kapacitása lehetővé teszi a részvételét a diverzifikációs folyamatokban akár a világ távoli pontjain is.
„Magyarország energiaellátása biztonságban van, de fel kell készülni arra a vészhelyzetre, hogy ha adott esetben az ukrajnai kőolajtranzit ellehetetlenül, akkor csakis a tengeri szállítás marad, és ez esetben az egyik legnagyobb latin-amerikai kőolajforrást is számításba kell venni”
— figyelmeztetett.
A miniszter arról is beszámolt, hogy az együttműködésnek van egy második lába is, ugyanis az ecuadori kormány úgy döntött, hogy új kőolajmezők feltárása helyett a meglévők kitermelésének hatékonyságát kívánják növelni, amihez olyan technológiákra van szükség, amelyek terén
a Mol a világelsők között van.
A Mol technológiai megoldásainak használatáról már meg is indultak az egyeztetések — tudatta.
Végül arra is kitért, hogy több más területen is sikereket ért el a kétoldalú gazdasági együttműködés, Ecuador például nagy mennyiségben vásárolt magyar élelmiszeripari berendezéseket, ahogyan magyar víztisztító rendszerek is működnek már az országban.
„Én azt gondolom, hogy megérte újranyitni mintegy nyolc esztendővel ezelőtt itt a nagykövetségünket”
— mondta.
Szijjártó Péter többek között Alfredo Borrero Vega ecuadori alelnökkel, Luis Lara Jaramillo védelmi miniszterrel és Fernando Santos Alvite energia- és bányaügyi miniszterrel is találkozik a nap folyamán.
(MTI korrigálva)
