Vélemény.
Több tízezer katás szerződést vizsgált a NAV 2020-tól, de csak 141 visszaélést találtak – címmel olvasható jegyzet a 24.hu-n.
Természetesen rögtön felidéztem a tavaly nyáron történteket: a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) valamint a magyar kormány — a már érzékelhetően erősödő gazdasági és szociális válság küszöbén – együtt érezte indokoltnak, hogy vállalkozók tíz-és százezreit azonnal ellehetetlenítsen.
A Demokratikus Koalíció ezt a lépést akkor is gyalázatosnak és megbocsájthatatlan bűnnek tartotta, és a most szerzett információk megerősíthetnek bennünket abban a hitünkben, hogy nem tévedtünk, amikor felléptünk a kata-szisztéma megtartása érdekében, a katás vállalkozók védelmében. Tiltakozásunk sajnos nem vezetett eredményre.
Emlékezzünk arra is, hogy a kormányzó párthoz közel álló megmondóemberek közül többen egyszerűen „lecsalózták” a cca. 400 ezer katázó vállalkozót. Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő, a Parlament Gazdasági Bizottság elnöke 2022. július 14-én azt nyilatkozta, hogy 300 milliárdot csaltak ki a költségvetésből a bújtatott kata-foglalkoztatók, többek között ezért is van szükség az adózási forma szigorítására.
A kata azonnali likvidálását indítványozó Magyar Kereskedelmi és Iparkamara illetve az ítéletet kimondó és végrehajtó pénzügyi kormányzat
egy könnyet sem ejtett,
nekik nem számított, hogy többszázezer embernek és családtagjaiknak miként alakul a sorsa.
2023. január közepén aztán a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) közléséből egyértelműen kiderült, hogy a katások meghatározó többsége
nem a „nemzet ellensége”, nem a feketegazdaság híve és nem adócsaló,
hanem – a Fidesz által előterjesztett és elfogadott – adószabály keretein belül működő vállalkozó.
Az Átlátszónak közérdekű adatigényléssel sikerült megtudnia, hogy a NAV hány esetben bukkant katás csalókra az ellenőrzéseik során az elmúlt években. A válasz szerint 2020-ban 1612 foglalkoztatót és 21 370 katás partner szerződést vizsgáltak, míg a NAV által feltárt visszaélések száma mindössze 19 darab volt. 2021-ben már 2276 foglalkoztatót ellenőriztek, de kevesebb, 16 368 szerződést. Mégis nagyobb volt a találat: ebben az évben 90 visszaélést lepleztek le az ellenőrök. 2022. július 20-ig 1125 foglalkoztatót vizsgáltak és 12 882 katás szerződést.
A csalások száma 32 volt. Arányaiban:
- 2020-ban vizsgált katás szerződések száma: 21.370, csalás: 19, arány: 0,09 %
- 2021-ben vizsgált katás szerződések száma: 16.368, csalás: 90, arány: 0,55 %
- 2022. I. félévben vizsgált katás szerződések száma: 12.882, csalás: 32, arány: 0,25 %
Összesen: 50.620, csalás:141, arány: 0,27 %
A fenti adatok beszédesek és érdekesek, hiszen az ellenőrzések azt mutatják, hogy a tetten ért visszaélések száma az ötvenezres mintában alig haladta meg a 0,25 százalékot.
Az Mfor azt már korábban kiderítette, hogy „kilenc és kétharmad éves fennállása alatt a tételes kisadózók (katások) 2,5 százalékát ellenőrizte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) adónemet érintő megállapítások viszont csak a költségvetés katabevételeinek 0,06 százalékát érintették, és ez alatt az idő alatt ennél az összesen 6511 katás adózónál mindösszesen 9 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg”.
A fideszes potentátok 300 milliárd forintos adóvisszaélésről szónokoltak, miközben a vizsgálatok csupán évi 1 milliárd forint meg nem fizetett közterhet tártak fel.
A Kormány, az MKIK és a Fidesz-KDNP parlamenti emberei – általános érvénnyel – becstelenséggel és szélhámossággal vádolták meg a katás vállalkozókat, és tették lehetetlenné tevékenységi környezetüket. Szakmai érvek és gyakorlati tapasztalatok hiányában nekirontottak 400 ezer mikro vállalkozónak, és most alig fél év elteltével feketén-fehéren kiderült, hogy
egy bevált és jól működő szisztémát ítéltek halálra,
teljesen igaztalanul.
Dr. Dávid Ferenc
