Ezt sikerült összehozniuk.
A Mandiner nevet viselő – kormányzati lélegeztető gépre kötött – hírportálon megjelent Makronóm Intézet-i elemzés szerint „a vártnál kedvezőbb inflációs adatok érkeztek, bár az éves infláció 22,5 százalékról 24,5 százalékra gyorsult, illetve a pénzromlás havi üteme 1,8 százalékról 1,9 százalékra emelkedett, ennek jelentős részét, 1,7 százalékpontot azonban az üzemanyag-ársapka megszüntetése okozta. Ezt leszámítva az éves infláció alig nőtt volna, és havi szinten is csak minimális lett volna az árak drágulása (…) A vártnál kedvezőbb decemberi infláció nyomán az éves infláció is minimálisan alacsonyabb lett a vártnál, 14,5 százalék, míg a nyugdíjas infláció 15,2 százalékot tett ki.” (Regős Gábor)
Mielőtt rátérnék a lényegre, tájékoztatom a kedves olvasót, hogy a Makronóm Intézet „nagy múltra” tekint vissza, mivel idestova már három, azaz 3 éve „elemezget”, meglehetősen furcsa hangszerelésben. A fenti – vicclapba illő – megállapítások hosszú helyreigazítást nem érdemelnek, így aztán csak néhány – meglehetősen szomorú összefüggésre – hívom fel a figyelmet.
1. Az év/év viszonylatban mért infláció nemcsak emelkedik, hanem gyorsul is, így aztán optimizmusra semmi ok. Nem gondolom, hogy az alábbi számsort magyaráznom kell. Egyúttal jelzem: a januári érték még a mostaninál is magasabb lesz!
- 2022. szeptember/2021. szeptember 20,1 %,
- 2022. október/2021. október 21,1 %,
- 2022. november/2021. november 22,5 % és
- 2022. december/2021. december 24,5 %.
2. Nézzük most az élelmiszer-ár alakulást, amely 2022. december/2021. december viszonylatában 44,8 %, ezen belül leginkább a sajt (83,2%), a tojás (82,7%), a kenyér (81,1%), a vaj és vajkrém (79,4%), a tejtermékek (79,2%), az édesipari lisztesáru (71,0%), a száraztészta (70,8%), a margarin (58,0%), a péksütemények (57,2%), a tej (52,1%) és a baromfihús (51,5%) drágult.
Ilyen számok mellett a „kedvezőbb” jelzőt használni egyrészt nagy merészség, másoldalról visszataszító cinizmus. Az élelmiszer-infláció ugyan nem gyorsul, de sajnos folyamatosan emelkedik az utóbbi négy hónapban is, és ennek a tendenciának még nem látjuk a végét. Európai összehasonlításban listavezetők vagyunk, de erre a helyezésre egyáltalán nem lehetünk büszkék.
- 2022. szeptember/2021. szeptember 35,2 %
- 2022. október/2021. október 40,0 %
- 2022. november/2021. november 43,8 % és
- 2022. december/2021. december 44,8 %.
3. Regős „elemző” regél a nyugdíjas inflációról is, amely meghaladja az éves átlagos érteket, hiszen 15,2 %. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy 2,5 millió nyugdíjas és nyugdíjszerű ellátásban részesülő időskorú személy az őszi nyugdíj-kiigazításkor csak 14 % százalék emelést kapott, amiből egyenesen következik, hogy
- 2022-ben „elbuktak” 1,2 százalékot (15,2 – 14,0= 1,2), azaz reálpozíciójuk tovább romlott: Orbánék ismét nem tartották be azt a korábban tett pitiáner ígéretüket, hogy garantálják a nyugdíjak értékállósságát;
- ez az 1,2 százalék a 2023-as nyugdíjakat is befolyásolja, hiszen nem épült be a 2022. évi ellátásba, így nem képezi a 2023. január 1-i emelés bázisát;
- ezek után nem meglepő, hogy az időskorúak – a kormányzati sikerpropaganda ellenére – szorongva tekintenek a jövőbe, hiszen az élelmiszer – és gyógyszerárak, valamint a lakhatás költségei 2023-ban tovább emelkednek, a nyugdíjak elértéktelenedése folytatódik. Vesztesek és védtelenek a nyugdíjasok, úgy, mint eddig.
Önmeghatározásuk szerint a Makronóm Intézet 2020-ban azért jött létre, hogy a patrióta szemléletű kutatóknak és kutatásoknak otthont, megjelenési felületet biztosítson. És azt sem titkolják, hogy „a gazdasági szereplők javaslatait, valamint a modern gazdaságpolitika trendjeit figyelembe véve, szakmai tanulmányainkon keresztül rendszeresen segítjük a kormányzati döntéshozók munkáját, melyek azt a célt szolgálják, hogy a magyar patrióta gazdaságpolitika területén versenyképes, a valós piaci igényeket figyelembe vevő döntések fogalmazódjanak meg.”
Naiv módon abban reménykedem, hogy még a rossz kormányzati döntések sem a „makrómókusok” javaslatain és prognózisain nyugszanak.
Dr. Dávid Ferenc
