Több ponton is csorbulnak a munkavállalók jogai.
Ugyan a kormányzat igyekszik úgy beállítani a január 1-től életbe lépő munkajogi módosításokat, mintha azok a munkavállalók érdekében történtek volna, valójában a változtatások egy része ismét károsan fogja érinteni a dolgozókat.
A munka törvénykönyvének legfrissebb kiadásában például duplájára nő — de még így is csak az uniós minimum szintjét éri el — az apasági szabadság, emellett viszont több olyan passzus is szerepel, ami hátrányosan érinti a dolgozókat:
Az egyik ilyen nehezítés
az átvezénylések megkönnyítése.
Eddig ugyanis legfeljebb 44 napra lehetett valakit máshová kirendelni, az egyedülálló szülők esetén vagy a kisgyerekes és terhes nőknél pedig erre egyáltalán nem volt lehetőség. Ezen korlátozásokat innentől könnyebben lehet majd megkerülni.
A konkrét hely megjelölése nélküli munkaszerződések eddigi, „a szokásos munkavégzési hely” elnevezés a törvényszövegben most módosult „a munkakörben szokásos munkavégzési hely„-re. Ez a megfogalmazás az érdekvédők szerint pedig a gyakorlatban akár azt is jelentheti, hogy például egy benzinkutast a kúthálózat bármely töltőállomására ki lehet majd vezényelni.
A másik módosítás viszont tömegesebb kockázatokat is jelenthet. Eddig valamennyire működött az a törvény által is támogatott emberséges gyakorlat, hogy a nyugdíjkorhatár betöltése előtt álló, de a korábbi munkaköre ellátására fizikailag már alkalmatlan dolgozónak (például nehéz fizikai munkával, porral, meleggel járó munkák esetén) megpróbáltak valamilyen könnyebb munkakört találni.
Azonban a módosítás után azt, aki nem kapja meg a munkaköre betöltéséhez szükséges egészségügyi alkalmassági papírt, azt még kirúgni vagy áthelyezni sem kell, hivatalosan ugyanis maradhatnak állományban, ám feladat és bér nélkül, így ösztönözve őket arra, hogy maguk hozzanak döntést felmondásukról.
Ennek értelmében végkielégítés sem jár nekik, a munka nélküli időre pedig
a társadalombiztosításuk is megszűnik.
Nehezebb lesz a szabadsággal is tervezni. Aki ugyanis folyamatos, megszakítás nélküli munkarendben dolgozik, annak eddig legalább egy héttel előre meg kellett kapnia az időbeosztását,
mostantól viszont könnyebben elrendelhető lesz számára a rendkívüli munkavégzés.
A műszak átvariálását elegendő lesz két nappal korábban jelezni a dolgozónak, így pedig könnyebben lehet visszarendelni a már szabadságra engedett dolgozót. Ebből kifolyólag
a plusz bérpótlékot sem kell kifizetni, hiszen ritkábban merül fel a rendkívüli munkaidő.
