A kormány nem tudja tartani a kitűzött hiánycélt.
Kiadta értékelését a Költségvetési Tanács (KT) a 2023-as központi költségvetés utolsó rendeleti módosításáról. A tanács értékelése szerint a rendelettervezet 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol 2023-ra, ami akkor valósulhatna meg, ha a háború hatásai nem fokozódnak, és az egyéb kockázatok sem erősödnek.
A Költségvetési Tanács szerint az elemzői várakozások tükrében a 1,5 százalékos növekedés nem túl optimista — írta a HVG, hozzátéve, a jegybanki előrejelzésnek egyébként ez a felső határa.
Varga Mihály pénzügyminiszter ezzel szemben a jövő évi államadósság-finanszírozási terveket bemutató sajtótájékoztatón azt mondta: a kormány elkötelezett a 3,5 százalékos hiány tartása mellett. Ezek alapján viszont az derül ki, hogy nem sokra mentek elkötelezettségükkel.
A tanács szerint ugyanis
a kiadási és a bevételi előirányzatok teljesíthetősége is kockázatos.
A bevételi oldalon az adóbevételek rendkívül optimista növekedésével számolnak, a kiadási oldalon pedig az energiaköltségek okozhatnak váratlan meglepetéseket.
A rendelettervezet szerint az államháztartás központi alrendszerében a tervezett bevételek 36 355 milliárd forintot tesznek ki, ami a 2022. évi várható teljesítést 21,4 százalékkal haladja meg. A központi alrendszer kiadásainak összege 39 755 milliárd forint, az előző évi várhatónál 14,9 százalékkal több.
A kormány a vállalkozásoktól közel 4 ezer milliárd forint adóbevételre tenne szert.
A különadókból várt bevétel duplája a 2022-es várható teljesülésnek, továbbá a fogyasztási adókból a kormányzat 10,2 ezer milliárd forintot remél, ezen belül csak áfából 8 ezer milliárdot.
Személyi jövedelemadóból a kormány 4 ezer milliárd forint bevétellel spekulál, amivel kapcsolatban a KT jelezte: a növekedés 2022-höz képest nagyobb, mint a várt béremelkedési ütem.
A költségvetési szervek kiadásai 27,6, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatoknál 33,7, míg a helyi önkormányzatok támogatásánál 10,5 százalékos csökkenést terveznek 2022-höz képest. Vagyis a kormány valóban spórolna az önkormányzatokon.
„Az energiaárak emelkedésének jelentős kompenzációján kívül a költségvetés a 2022. és 2023. évi magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami
jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz egyes fejezeteket érintően”
— közölte a Költségvetési Tanács.
Ezeken túl kiderült az is, hogy az állami intézmények, állami vállalatok, önkormányzatok kompenzációja 855 milliárd forintra emelkedett.
(hvg.hu)
