Előadta karácsonyi üdvözletét.
„Isten gyermekként akar velünk lenni,
és azt kéri, hogy kövessük őt gyermeksége útján”
— mondta Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke karácsonyi ünnepi istentiszteletén vasárnap Budapesten, a Hold utcai református templomban.
„Minden gyermek születése csoda, amellyel az élet Ura azt üzeni, hogy nincs vége a teremtésnek,
az élet élni akar.
Minden gyermek új remény, hogy megmaradhat, nemcsak a születés, hanem a gyermekség csodája is. Karácsonykor ez a csoda jött el a világba”
— jelentette ki.
„A jézusi gyermekség csodája azonban súlyos provokáció is. Isten képes ilyen védtelenül, ilyen kiszolgáltatottan megjelenni a világban, és mielőtt a segítségére akarnánk sietni, azt mondja, ez így van rendjén, ő így adja magát a világnak”
— mondta a volt emberierőforrás-miniszter.
„A világban, ahol nincs hatalom erőszak nélkül, győzelem vesztesek nélkül, gazdagság szegénység nélkül, tudás fölényesség nélkül, Jézus úgy van jelen, hogy győzelme mindenki győzelme lehet, az igazsága mindenkit szabaddá tehet”
— folytatta a lelkészi elnök.
„Ezen az úton kellene követni Jézust, még ha ez ebben a világban nem is praktikus, hiszen hová jutunk a rendelkezésünkre álló hatalmi eszközök nélkül”
— tette hozzá. Szavai szerint ezt tudták az első keresztények is, mégis leírták, továbbadták, élték Jézus történetét, mégis elhitték, hogy van másik út, van Jézus Krisztus útja.
„A hitük nem hiszékenység vagy valamiféle önszuggesztió volt, hanem abból a bizalomból született, amit bennük a gyermek Jézus a teremtő, szabadító és megtartó Isten iránt ébresztett. Abból a bizalomból született, amelyik bízik abban, hogy az élet ura ilyen életet akar az embereknek a teremtés óta”
— folytatta okfejtését.
„És ha erre építünk, akkor velünk az Isten, és ez a tény szabaddá tesz bennünket. Akkor arra az útra lépünk, melynek egyedül jövője van. Mert múltja, jelene, közeljövője mindenféle utaknak lehet, de
távlatos jövője ennek az egyetlen útnak van„
— jelentette ki a református püspök, hozzátéve, az ember hatalmi eszközei ideiglenesek, és ezért mindaz ideiglenes, amit ezekkel az eszközökkel el tud érni.
Balog Zoltán kitért arra is: szerinte Krisztus követése nem egyszerűen egy értékrend tiszteletben tartása vagy követése, hanem önátadás és lemondás, ahogy ő lemondott az életéről. És még ha ez nem is tűnik a legszebb életprogramnak, bátoríthat, hogy „nem leszünk egyedül„.
„Nemcsak azért, mert velünk az Isten, hanem mert egymással vagyunk, mert egymással lehetünk, mert van egy közösség, Krisztus népe, amely kétezer éve nem adta föl, amely újra és újra el akar indulni ezen az úton”
— közölte.
Balog Zoltán szerint az egyházi közösség sok jót tud adni a világnak: tud gyermekeket, fiatalokat nevelni és tanítani, tud gyászolókat vigasztalni, időseket gondozni, kultúrát teremteni, tudományt fejleszteni, de Krisztus gyermekségének követése nélkül ebből lehet ugyan társadalmi haszon, de nem lesz jel.
„Nem leszünk az a jel, amely Isten szabadító, életet változtató akaratát éli és mutatja”
— fogalmazott Balogh.
„Minden ünnep, minden mondat, ami felénk hangzik Isten igéjéből,
felhívás arra, hogy kövessük Krisztust„
— vélekedik az exminiszter.
Karácsony, nagypéntek és húsvét együtt a mi utunk, amely a születés csodájától indul a gyermekségen át az önátadásig, és a halál árnyékának völgyébe érkezik — mondta.
„Ha elindulunk ezen az úton, nem tudni, hogy meddig jutunk (…), de az biztos, hogy — ahogyan a próféta ígérte –, velünk lesz az Isten”
— zárta mondandóját Balog Zoltán.
(MTI korrigálva)
