Nincsenek a helyzet magaslatán.
Tavaly júliusban lépett életbe a magyar gazdaságpolitika unortodox eszköztárának egyik különleges eleme, amely az ársapka és az extraprofitadó ötvözetét nyújtja. A Magyar Közlöny 2021/129. számában megjelent rendelet alapján a belföldön kitermelt, előállított homokra, kavicsra, cementre kiegészítő bányajáradékot kell fizetnie minden olyan gyártónak és termelőnek, amelynek 2019-es éves nettó árbevétele meghaladja a 3 milliárd forintot.
A pandémiára hivatkozva meghozott rendelkezés egy jól behatárolható vállalati kört érint, elsősorban külföldi tulajdonban lévő, a magyar piacon meghatározó súlyú építőipari cégeket. A szabályozó a legerőteljesebben a hazai cementgyártás szereplőit sújtja – írta meg a 24.hu.
Mindez a magyar cementkibocsátás háromnegyedét adó DDC szerint lassan
teljesen tönkreteszik
a rendeletben érintett gyártókat, mivel a hatósági ár az előállítási költségeket sem fedezi. és ha ez így marad, akkor az rövid időn belül a belföldi gyártás ellehetetlenülését fogja eredményezni.
„A rendeletben megállapított ár a DDC számára nem teszi lehetővé, hogy például a megháromszorozódott villamosenergia költségeit érvényesítse az áraiban. Az egyéb, hazai termelőktől, gyártóktól független, minden területen jelentkező üzemanyag, alapanyag, tüzelőanyag, munkabér-költségek drasztikus emelkedésének töredéke sem érvényesíthető árainkban”
– írták a 24.hu-nak.
A második legnagyobb magyarországi cementgyárnál, a Lafarge-nál sem jobb a helyzet. Az orosz-ukrán háború miatt ellátási problémáik vannak, a villamosenergia eddig nem látott ütemben drágul, a gázolaj ára is csúcsokat dönt, ráadásul a nyersanyag-ellátási problémák is tovább erősödtek.
„A fent említettek alapján a jövő évre tervezett
Paks II
beruházás hazai cementtel történő kiszolgálása is veszélybe kerülhet”
– fogalmaztak.
A DDC szerint a tél folyamán még nem, de a tavasz kezdetétől már könnyen előfordulhat, hogy masszív cementhiány alakul ki a piacon, amely az egész építőipar működését megakaszthatja.
A kormány miniszterei részéről már korábban is érkeztek jelzések, melyek szerint a külföldi tulajdonban lévő kő- és kavicsbányák, valamint építőanyag-gyártók visszaélnek az erőfölényükkel, amikor magasan tartják az áraikat. A Gazdasági Versenyhivatal tavaly eljárást indított a hazai cementpiac legjelentősebb szereplőivel szemben gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt, ennek az ügynek a lezárásáról azóta sem érkeztek hírek.
A kiegészítő bányajáradék bevezetésével szinte egy időben derült ki, hogy az ország egyik legnagyobb bányaterületének ígérkező, Kiskunlacháza és Délegyháza határában lévő, 438 hektáros ingatlan megkapta a kavics kitermelésére szóló engedélyt. A Duna-Dráva Cement öt évig hiába próbálkozott a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, hogy megszerezze a kitermelési jogot, a vagyonkezelő végül a Bayer Construct leányvállalatának ítélte azt oda. Ez a cég a Tiborcz István nagyvállalkozó üzlettársaként ismertté vált milliárdos, Balázs Attila érdekeltségébe tartozik.
Sajtóinformációk szerint a kormány a következő időszak egyik legfontosabb feladatának tekinti a magyar tulajdoni hányad növelését a döntően külföldi kézben lévő építőanyag- és alapanyaggyártásban. Ebben a jövedelmező ágazatban, amelyben
a miniszterelnök családja
is érdekelt, a becslések alapján akár ezermilliárd forintnyi vagyon is gazdát cserélhet az elkövetkezőkben.
(via 24.hu)
