Paprikás hangulatban van.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap interjút közölt a hétfői számában „Az Európai Bizottság kritikája nem korrekt” címmel Gulyás Gergellyel.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter az interjúban azt mondta, hogy már augusztusban, a kormányalakítás után stratégiai megállapodást kötöttek az Európai Bizottsággal. Ugyanakkor véleménye szerint az Európai Parlament „nagy nyomást fejtett ki a Bizottságra„, de úgy véli, ha a döntéshozók „szakmai alapon” vizsgálják a magyar parlamentben elvégzett törvényalkotási munkát, akkor
„a következő hónapokban felszabadíthatjuk
a Magyarországnak járó felfüggesztett EU-s pénzek egy részét„.
Elmondása szerint a Bizottság által előírt feltételek, a 27 „mérföldkő” túlnyomó többségét már teljesítették, így felállították az Integritás Hatóságot, amely megkezdte működését.
Ugyanakkor az új hatósággal kapcsolatban „őszintén meg kell mondanunk, hogy a bizottság jelenlegi kritikája nem korrekt„, hiszen a testület egy folyamatot kívánt szabályozni és nem személyekről akart tárgyalni — tette hozzá Gulyás Gergely.
Kijelentette, hogy a kormány a bizottság minden igényét átültette a jogszabályokba, és a törvényileg szabályozott folyamatban állítása szerint „egyáltalán nem volt befolyása” arra, hogy ki legyen a hatóság elnöke vagy kik legyenek az alelnökök.
„Ezért
teljességgel inkorrekt
a folyamat lezárulta után azt mondani, hogy a három alelnök közül az egyik elfogadhatatlan a bizottság számára”
— jelentette ki.
Arra a kérdésre, hogy a kormány mihez kezd ebben a helyzetben, azt felelte, hogy a bizottság javaslatának megfelelően járnak el, és nem kezelik kiemelt ügyként, hogy ki a hatóság alelnöke.
„Várjuk a bizottság tervezetét arról, hogy miként lehet európai módon leváltani egy független hatóság alelnökét”
— jelentette ki dühösen a miniszter.
A FAZ által említett Elios-üggyel kapcsolatban kifejtette, hogy az Integritás Hatóság olyan ügyeket is vizsgálhat, amelyekben nincs ügyészségi eljárás, függetlenül attól, hogy EU-s finanszírozású projektről van-e szó.
Megjegyezte: az ügy egy évtizede történt, és véleménye szerint „jó jelnek tekinthető, ha ilyen hosszú idő után ez a legnagyobb vád„, különösen „ha összehasonlítjuk az Európai Parlament jelenlegi korrupciós botrányával„.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, azt mondta, hogy „a csatlakozás elutasítása szuverenitási kérdés„, ugyanakkor megjegyezte, hogy az ügyészség vezetője szerint
sokkal jobb az együttműködés Magyarországgal,
mint más, a szervezethez csatlakozott tagállamokkal — ezt a kijelentését azonban nem támasztotta alá tényekkel.
Hozzátette, hogy az Integritás Hatóság bírói végzéssel büntetőeljárást indíthat, ha bűncselekményre utaló jelek merülnek fel.
A gazdasági helyzetről szólva Gulyás Gergely kijelentette, hogy az ország finanszírozása az EU-s források nélkül is biztosított, méghozzá
„ameddig csak szeretnénk„.
Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint Magyarország a világ négy pénzügyileg legsebezhetőbb gazdasága közé tartozik, kijelentette, hogy „ez így nem helytálló„, hiszen
„Magyarország gazdasága stabil„,
és „a problémát az energiaárak jelentik, akárcsak más országokban„.
A kancelláriaminiszter azt állítja: a gazdasági növekedés az idén megközelíti az öt százalékot, ami
az egyik legjobb Európában,
ugyanakkor „vannak gazdasági nehézségeink„, amelyek az exportorientált gazdasági szerkezetből fakadnak, és abból, hogy az ukrajnai háború előtti szinthez képest hétszeres áron kell földgázt és kőolajat importálni. Hozzátette: egyetért azzal, hogy a forint árfolyamában stabilitásra van szükség.
Az Oroszországhoz fűződő viszonyról azt mondta, szerinte Magyarországnak az az érdeke, hogy kaphasson olajat és gázt Oroszországtól, ezért „racionális partnerséget” alakítottak ki ezen területen. Azonban „ami az orosz agressziót illeti, osztjuk az EU közös álláspontját” — fűzte hozzá Gulyás Gergely.
(MTI korrigálva)
