Mindig tud meglepetést okozni.
„A 220 esztendős Nemzeti Múzeum mint a magyar emlékezet háza nemcsak alapításakor volt több mint múzeum, hanem napjainkban is. Ez az intézmény több mint két évszázada a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje, és az is kell maradjon”
— jelentette ki az intézmény alapításának 220. évfordulóján, december 8-án az Országgyűlés elnöke.
Kövér László a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezett, évfordulós konferencia szünetében, az intézmény három korábbi főigazgatójának, Fejérpataky Lászlónak, Hóman Bálintnak és Zichy Istvánnak emléket állító domborművek ünnepélyes átadása előtt elmondta, a múzeumnak változatlanul be kell töltenie alapításkori hivatását, hogy maradjon a nemzet Kárpát-medencei hatókörű szellemi honvédelmének korszerű erődje.
„Mindezt az idők járásához igazodva, szakszerű és hatékony módon. Mindehhez a felelős nemzeti politikának nemcsak sok sikert kell kívánnia a Nemzeti Múzeum vezetésének, hanem biztosítania is kell az intézmény részére a kitűzött cél eléréséhez szükséges anyagi eszközöket.
Bármennyire is nehéz költségvetési idők köszöntenek is ránk,
szellemi erődeinket meg kell védenünk, azok nem kerülhetnek idegen kézre„
— fejtette ki kissé homályos véleményét.
Úgy fogalmazott: az információtechnológiai fejlődés eredményeképpen „az emlékezet és az azt megalapozó identitás fölötti uralom mára a leghatékonyabb hatalompolitikai eszközzé vált„, annak eszközévé, hogy emberek egy csoportja a tulajdonukban vagy befolyásuk alatt álló tudatipar — azaz az oktatás, a kultúra és a média — révén a saját akaratukat, érdekeiket és értékeiket világszinten elfogadtassák,
rákényszerítsék embertársaikra.
„Emlékezet nélkül nincs közösség, közösség nélkül nincs közakarat, közakarat nélkül nincs közhatalom, közhatalom nélkül nincs demokrácia, csak önkényes magánhatalmak uralma van”
— hangoztatta.
Kövér László elmondása szerint a magánhatalmakkal szemben kizárólag az öntudatos közösségek tudnak szembeszállni, erre pedig a családi, a vallási vagy a nemzeti közösségeknek van a legnagyobb esélyük.
A házelnök kijelentette: ez a magyarázata annak, hogy
a nyugati világban mindenhol ostrom alatt áll az emberi emlékezet
és a legerősebb emlékezettel bíró közösségek, szerinte ezért is szükséges, hogy a Nemzeti Múzeum „a magyarság szellemi honvédelmének egyik erődje maradjon” a következő kétszáz esztendőben is.
Arról beszélt: a magyar reformkor eljövetelét hirdető „első szívdobbanások” egyike a Nemzeti Múzeum megalapítása volt.
„Nem véletlen, hanem sorsszerűség, hogy 1848 márciusában a Nemzeti Múzeum udvara a nemzet főterévé vált, hogy az idegen közjogi uralom alól felszabaduló első népképviseleti magyar országgyűlés felsőháza a Nemzeti Múzeum épületében ülésezett” — említette meg.
„Az elmúlt több mint két évszázadban a Nemzeti Múzeum is mindig csak annyira élt, amennyire a szabad Magyarország élt. Ha emelkedett az ország és a nemzet, emelkedett és gyarapodott a múzeum is, ha szenvedett a haza, sínylődött a magyar emlékezet háza, azaz a Magyar Nemzeti Múzeum is”
— vélekedett.
A házelnök elmondása szerint az a három kiemelkedő főigazgató, akik emléke előtt mától domborművek tisztelegnek, az 1916 és 1944 közötti időszakban álltak az intézmény élén, amikor az első világháború, a bolsevik rémuralom, a román megszállás, Trianon, az 1929 és 1933 közötti nagy gazdasági világválság, a második világháború, a német, majd a szovjet megszállás közepette viselték vállukon a Nemzeti Múzeum iránti legfőbb vezetői felelősséget.
„L. Simon László főigazgató úr szerencsés ember tehát, hiszen a jövőre nézve bőségesen van miből lelki erőt merítenie”
— fűzte hozzá Kövér.
A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója ezután beszédében: Fejérpataky László, Hóman Bálint és Zichy István arcképét a Kossuth tér újjászületésében is jelentős szerepet vállalt Elek Imre szobrászművész öntötte bronzba; a domborművek a Pulszky-terem melletti előtérben láthatók csütörtöktől.
(MTI korrigálva)
