Jó tudni.
Az Alapjogokért Központ szerint a szerdai brüsszeli bejelentések alapján az európai uniós források elveszítésének valószínűsége minimálisra csökkent.
Kovács Attila, a kormánypárti „elemzőintézet” európai uniós kutatási igazgatója szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: korábban a helyreállítási alap 70 százalékos forrásvesztésének réme is fenyegette volna Magyarországot, amit
a magyar kormány „konstruktív hozzáállásának köszönhetően
sikerült most elkerülni”
— adta el sikerként a 3000 milliárdos zárolást.
Az igazgató
a szerdai brüsszeli fejleményeket Magyarország számára kedvező hírként értékelte.
Kovács Attila azt mondta, hogy az Európai Bizottság szerdán jogi javaslatokat fogalmazott meg Magyarországgal kapcsolatban, a végső szót a kérdésben az Európai Tanács „valamelyik formációja” mondja majd ki.
Véleménye szerint a bizottság javaslata azt mutatja, hogy
elismeri a magyar kormány által tett erőfeszítéseket,
ugyanakkor a testület „nem tudott ellenállni” az Európai Parlament (EP) „intenzív nyomásgyakorlásának„. Úgy fogalmazott, hogy a 7,5 milliárd eurós forrásfelfüggesztésben „az EP aknamunkája vastagon benne van„.
Kovács Attila bírálta a magyar ellenzéki EP-képviselőket, akik szerinte minden fórumon a Magyarországnak járó források „időben ideérkezését gátolják„.
A szerdai hírek másik tanulságának nevezte, hogy az Európai Bizottság szerint Magyarország „a megfelelő irányba tart„, de még nem érkezett meg a célhoz. A források „felfüggesztése önmagában nem pozitív üzenet, de az ebből való kivezető út igen” — hangoztatta a kutatási igazgató, aki szerint a források érkezése a Magyarország részére szabott „szuperfeltételek” teljesítésén múlik.
Amennyiben ezeket az ország 2023 első negyedévében teljesíti, akkor fokozatosan érkezhetnek a források Magyarországra az év első felében — jelentette ki. A kutatási igazgató kedvező előzményként értékelte, hogy a bizottság november elején zöld utat adott a 4000 milliárd forint értékű magyar agrár- és vidékfejlesztési stratégiának.
Kovács Attila szólt arról is, hogy az Európai Bizottság feltételei nem jelentenek „ideológiai vörös vonalat Magyarország számára„, továbbá gazdasági szempontból az EU „öngólt lőne„, ha kelet-közép-európai országok nem kapnának forrásokat. Azt mondta, az ügyben az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek december 6-án esedékes ülésén dönthetnek a Magyarországnak járó forrásokról.
Didier Reynders, az Európai Bizottság igazságügyi biztosa szerdai brüsszeli sajtótájékoztatóján bejelentette: az Európai Bizottság támogatja a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar terv elfogadását.
Ez 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás felhasználását teszi lehetővé Magyarországnak. A biztos hangsúlyozta: a testület azzal a feltétellel tudja támogatni a magyar terv elfogadását, hogy Magyarország teljesíti a jogállamisági kritériumokat.
A brüsszeli testület fenntartja a felzárkóztatási források 7,5 milliárd eurót (mintegy 3000 milliárd forintot) kitevő zárolását, ugyanis — értékelése szerint — Magyarország nem haladt megfelelő mértékben az uniós pénzek felhasználása átláthatóságának biztosításához szükséges reformokkal.
(MTI korrigálva)
