„A háború előtti árakra ne is számítsunk” — mondta Nagy István.
Az ársapkák jövő év közepéig is maradhatnak, és a háború után sem várható teljes visszarendeződés az árakban — többek között erről beszélt Nagy István agrárminiszter az Inforádió Aréna című műsorában.
Nagy István úgy vélekedett, a háború sem tarthat örökké, és ha teljes visszarendeződés nem is lesz az élelmiszerpiaci árakban, de az infláció mértéke jelentősen csökkenhet.
A miniszter a magyar élelmiszerárak drasztikus emelkedéséről szólva azt mondta:
„nem az a helyzet, hogy nálunk a legdrágábbak a termékek, hanem az, hogy most értük utol a világpiaci árakat”.
Nagy István elmondta: az üzemanyag-ársapkák tavalyi bevezetése óta annak hatályát többször is módosították, első körben a külföldiek elől zárták el az olcsó tankolás lehetőségét, majd a gazdasági szereplőktől vonták meg a jogosultságot, hogy ársapkás üzemanyagot tankolhassanak.
Az agrárminiszter vélekedése szerint az energiaárak bizonytalanságot okoztak a termelőknél is addig, amíg meg nem kötötték a szerződéseiket az energiakereskedőkkel, részben ennek is tudható be a drágulás mértéke.
Nagy István szerint a külföldi árakat összehasonlító, nem hivatalosan terjedő hírek arról, hogy azok alacsonyabbak lennének, mint nálunk, hamisak. Nagy István ugyanis úgy tartja,
a magyar élelmiszerárak mélyről indultak, és most érték el a világpiaci szintet.
„Most már az élelmiszer-előállítás ugyanazon a szinten folyik, mint más országokban. Ugyanazzal a technológiával működik, ugyanaz az energiaárszint, ugyanaz a munkabér költsége.
Ha minden ugyanaz, akkor mitől lenne más?”
— fogalmazott Nagy István.
A miniszter úgy véli, a háború végével azonnal megfékeződik, mérséklődik az infláció, és a szankciók felfüggesztésével megfizethető energiaárak lesznek. Nagy azt is hangoztatta, hogy
a háború előtti árakra ne is számítsunk,
de az emelkedés mértéke csökkenni fog. A beszélgetés során a miniszter azt állította, hogy az energiaárakban nagy kiugrások már most sincsenek, így a közeljövőben sem indokolt már a 10-20 százalékos áremelés.
A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a kiskereskedelemben az ársapka veszteségeit más termékek árában kompenzálják, de szerinte már elmentek a falig, csökken a forgalom, így a kereskedők eldönthetik, hogy a ritka fillér, vagy a sűrű forint fontos számukra. Nagy úgy látja, az ársapka olyan, mint az akciózás, aminek terét a kiskereskedelem árrésében kell keresni.
Meglátása szerint, a kisboltok nehéz helyzetét látja a kormány, és ahogy a Magyar Falu Programban, így most is támogatják ezek talpon maradását.
Nagy felhívta a figyelmet arra is, hogy „nem kell pánikolni”, nem lesz áruhiány,
„nem kell bespájzolni” a kamrákba.
A miniszter szerint az átmeneti áruhiányt éppen ezek a pánikszerű vásárlások okozzák, amelyek indokolatlanok. Nagy István erre a tojást említette példaként.
A műsorban szó esett az uniós forrásokról is, amivel kapcsolatban Nagy István kiemelte: az agrárium támogatásait nem érinti a magyar kormány és Brüsszel között folyó egyeztetés, már a tinta is megszáradt a szerződésen, így a mezőgazdaság ugrásra készen várja a forrásokat.
