De szerinte továbbra is az Unió hibás mindenért.
Több mint 5300 milliárd forintot fordítunk az agrárium támogatására, a magyar gazdák működése garantáltan és biztonsággal finanszírozott 2027-ig — jelentette ki Nagy István a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában.
Az agrárminiszter elmondta, hogy változások lesznek a földalapú támogatásokban. Ismertetése szerint egy hektár megművelt terület után 147 eurót kaphatnak a gazdák, azonban a legkisebb, tíz hektáron termelők ehhez kapnak még további 80 eurót, 150 hektárig bezárólag pedig még 40 euróra jogosultak a gazdálkodók.
A következő ciklusban
46 százalékkal több forrást tudnak juttatni a gazdáknak
az agrárkörnyezet-gazdálkodási támogatásokból, az ökológiai gazdálkodást folytató területeknek 64 százalékkal több támogatás jut — állította a tárcavezető, a legfontosabb feladatnak nevezve azt, hogy a gazdákat megismertessék ezekkel a lehetőségekkel.
Elmondta azt is, hogy
Magyarországra 5377 milliárd forint agrártámogatás érkezik az Európai Uniótól.
A tárcavezető arról beszélt: a magyar kormány még az aszály, illetve az ukrajnai háború előtt „történelmi léptékű döntésében” vállalta, hogy az agrárfejlesztések nemzeti forrásból történő társfinanszírozását 80 százalékra emeli. Ebbe a kabinet több mint 2300 milliárd forintot tesz bele annak érdekében, hogy a magyar gazdák versenyképességét javítani tudják — jelentette ki.
Nagy Istvánazt mondta: meg kell építeni azokat a beruházásokat, amelyeket még az első uniós ciklus forrásainak elosztásakor az akkori balliberális kormány véleménye szerint „elhibázott„. Ezek között említette az állattenyésztési telepek megújítását a legkorszerűbb technológiával, a szárító-, tároló- és hűtőkapacitások kiépítését, valamint a precíziós gazdálkodás támogatását.
Az agrárminiszter szólt arról is, hogy az idei aszály több mint egymillió hektárt sújtott, ezért gyorsan „tényleges segítséget” kellett adni a gazdáknak.
Példaként említette a kamatstopot, kamattámogatott hitel biztosítását, valamint azt, hogy a gazdák a területalapú támogatásukat megemelt összegű előleg formájában kapták meg, mert létkérdés volt, hogy az őszi vetések, talajelőkészítési munkálatok rendben tudjanak lezajlani.
Nagy István állítása szerint az elszabadult élelmiszerárak és a szankciók összefüggését olyan tények , amelyeket „nem lehet vitatni„. Elmondása alapján a háborútól kezdve minden megváltozott, az energiaszankciók bevezetése után háromszorosára nőtt a műtrágya ára, „elszabadultak a folyamatok„, ezért a magyar kormánynak „védőintézkedéseket kellett bevezetnie„.
A miniszter úgy vélte, hogy Brüsszel nem akarja feladni a szankciós politikát, amivel szerinte „önmagunk életét nehezítjük meg„.
„A háború árát velünk fizettetik meg, és ez nincs rendben„
— állította dühösen.
(MTI korrigálva)
