A Nemzetközi Valutaalap kiadta elemzését a magyar gazdaságról.
A magyar gazdaság kilátásai bizonytalanok, a kormány által bevezetett árszabályozási intézkedéseken pedig lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében — írta a Portfolio, az IMF országjelentése nyomán.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) november 8-18. között folytatta le a Magyarországgal kapcsolatos éves gazdaságpolitikai konzultációját. Ezt követően a valutaalap közleményben nyilvánosságra hozta főbb gazdaságpolitikai megállapításait, amelyek szerint a gazdasági egyensúlyok helyreállítása érdekében összehangolt és szigorú költségvetési és monetáris politikára van szükség.
Az IMF szerint a szigorú monetáris politika fenntartása szükséges mindaddig, amíg az inflációs nyomás egyértelműen és fenntarthatóan nem mérséklődik.
Miközben a magyar gazdaság túljutott a koronavírus-válságon, a gazdaságot az ellátási lánc zavarai, az energia- és nyersanyagárak emelkedése sújtotta, amelyet Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja csak fokozott. Mindezt tetézi az országot sújtó rendkívüli aszálykár is.
A 2021-ben és 2022-ben folytatott laza költségvetési politikával együtt ezek a sokkok jelentősen megnövelték az inflációt, amely
jelenleg az egyik legmagasabb az Európai Unióban,
és a folyó fizetési mérleg is tetemes hiányt mutatott. Az árfolyam leértékelődött és a finanszírozási költségek megnőttek, mindkettő nagyobb mértékben, mint a hasonló adottságú országok esetében — ismertette a Portfolio az IMF megállapításait.
Az MNB 2021 júniusától kezdődően jelentős szigorítással reagált, ezt a lépést az IMF megfelelőnek ítéli, a kormány pedig ígéretet tett, hogy 2023-ra ambiciózus költségvetési kiigazítást tervez.
„Mindez valóban fontos ahhoz, hogy az inflációt a központi banki cél felé tereljük, csökkentsük a költségvetési és a folyó fizetési mérleg hiányát, és csökkentsük az államadósságot”
— írta az IMF, megjegyezve, az energiával kapcsolatos és egyéb árplafonokat lazítani kell az energiatakarékosság elősegítése, az import csökkentése és a kapcsolódó költségvetési költségek csökkentése érdekében.
Az egyes termékekre vonatkozó árplafonok miatt mesterségesen alacsony árak
hiányhoz vezethetnek,
az inflációt más árukra terelik át, csökkentik a beszállítók árrését, és aránytalanul előnyösek lehetnek a magasabb jövedelmű csoportok számára. Az üzemanyagok árplafonja az üzemanyagok iránti kereslet megugrását eredményezte, ami növelte az importot.
A kiválasztott élelmiszerekre vonatkozó árplafon nem volt hatékony
az élelmiszer-infláció – amely jelenleg a legmagasabb az EU-ban – megfékezésében, mivel a forgalmazók más élelmiszerek árát emelték — közölte a Valutaalap.
Az IMF az alábbi javaslatokat tette a magyar kormánynak:
- az ideiglenes különadókat (extraprofitadó) a lejáratukkor ki kell vezetni, az intézkedések meghosszabbítása eltántorítja a befektetőket, és rombolja az adórendszerbe vetett bizalmat.
- A megemelt tranzakciós illeték piactorzító és az informális fizetések felé tolja a gazdasági szereplőket.
- Az ársapkákat el kellene kerülni, mivel hozzájárulnak a gazdasági egyensúlytalanságok kialakulásához, ellenben az infláció leküzdésére nem alkalmasak.
- Az IMF figyelmeztet, hogy a kamatstopokat engedni kell kifutni, mivel akadályozzák, hogy a jegybank monetáris szigorítási intézkedései átmenjenek a rendszeren. Továbbá célzatlan módja a hitelfelvevők támogatásának.
Az IMF szerint jól célzott támogatásra van szükség a megélhetési költségek emelkedésének a kiszolgáltatott háztartásokra gyakorolt hatásának enyhítéséhez.
Az IMF előrejelzése szerint a gazdasági növekedés 2022-ben 5 százalék körülire várható, amelyet 2023-ban lassulás fog követni. A visszafogottabb belső kereslet, illetve az energiaárak normalizálódása mellett a folyó fizetési mérleg egyenlegének jelentős javulására számítanak, és véleményük szerint 2023 végére az inflációs ráta visszatérhet az egyszámjegyű tartományba — közölte az MNB.
Az IMF hangsúlyozta: az energiaellátás további diverzifikációjára van szükség. Kiemelték továbbá az átláthatóság fontosságát a közösségi kiadások esetében.
(napi.hu)
