Mindig van lejjebb.
Sokáig csak egy üres keret szerepelt a „nyilaskeresztesek kúriai elnöke”, Szemák Jenő portréja helyén a Kúria folyosóján, nemrég azonban egy külön megjegyzéssel együtt visszatették a falra a vitatott képet.
Ezt a Kúria azzal magyarázta, hogy a múltat
nem lehet eltörölni,
azt fel kell dolgozni.
A hvg.hu információi szerint az arckép nemrég került vissza a folyosó falára. A fotó alatt jelenleg a következő szöveg olvasható:
„Dr. Szemák Jenő a nyilas hatalomátvételt követő alkotmányellenes kinevezését kényszerű szükség nélkül fogadta el. A Kúria kitelepítését Sopronba fenyegetést alkalmazva támogatta.”
Szemák Jenő – ahogy arról Zinner Tibor történész is írt A nyilaskeresztesek kúriai elnöke című munkájában – 1944. november 15-én foglalta el posztját, ugyanazon a napon, amikor elődjét, Töreky Gézát a sopronkőhidai fegyházba hurcolták. Kinevezése előtt büntetőbíróként politikai ügyekben járt el, a harmincas években Szálasi és Rákosi ügyében is ítélkezett.
A hvg kérdésére a Kúria nem tagadta, hogy a portré visszakerült az arcképcsarnokba, de válaszukban azt írták, hosszú tanácskozás után döntöttek így. Azt viszont nem közölték, hogy miért pont most hozták meg ezt a döntést, és ki rendelte el azt.
A Kúria azt írja, ahhoz, hogy Szemák kúriai elnökök közötti helyét illetően két szempontnak kellett eleget tenni, egyrészt a
történeti hitelességnek,
másrészt az elnöki tevékenység megítélésének. Vagyis vélhetően arra utalnak, hogy a portré kihelyezésekor a történelmi tényeket és az elnök morális megítélését ugyanúgy mérlegelni kell.
Emlékeztettek arra, hogy a Kúria elnöke, Varga Zs. András az Országbírói Értekezleten tavaly szintén arról beszélt, hogy a magyar történelem nem csak fényes korszakokból állt.
„Meggyőződésünk, hogy a múltat nem lehet eltörölni, hanem fel kell dolgozni, ezért nem lehet eltüntetni dr. Szemák Jenő képét a kúriai elnökök közül. Az eseményekkel, tényekkel – azokat az adott történelmi keretek között értelmezve – szembe kell nézni”
– tették hozzá.
(via hvg)
