Korábban nem erről volt szó.
Újabb részletek derültek ki az egészségügy átalakítását előirányzó kormányzati tervekről, miután a Magyar Orvosi Kamara (MOK) közzétette a Takács Péter államtitkárral zajló egyeztetéséről szóló összefoglalóját. Mint kiderült, az egészségügyet érintő kormányzati „reformok” csak egy része kerül ősszel a parlament elé.
Ebbe a csomagba tartozik
- az ápolás átadása a szociális ellátórendszernek,
- az alapellátás és az ügyeleti rendszer átalakítása,
- valamint a szakrendelők integrációja a megyei kórházakba.
Egyéb ügyekkel, mint például az egészségügyi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos kérdések, vagy a finanszírozás, most nem foglalkoznak. Ugyanis ezen témák vagy 2023. I. negyedévében kerülnek az Országgyűlés elé vagy pedig olyan szabályozások, amelyhez nem szükséges parlamenti döntés.
Takács Péter a megbeszélésen azt mondta: a háziorvosi körzetek praxis határainak újraszabásakor az a cél, hogy a tartósan betöltetlen praxisok ne helyettesítéssel működjenek. Praxisjogot nem vesznek el senkitől, ezért annak a kárpótlása sem merül fel.
A kamara honlapjáról kiderült, az államtitkár megerősítette a Népszava korábbi információját:
kevesebb ügyeleti pont lesz az országban és ezek 16-22 óráig üzemelnek.
Amennyiben ebben az időben kell házhoz kimenni, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) koordinálja a kivonulást és biztosítja az orvos szállítását. A mentőszolgálat az ügyeleti ellátásra majd vállalkozói vagy megbízási szerződést az orvosokkal. A szolgáltatásért 8500 forintot számlázhatnak óránként az érintettek.
Takács Péter ezen az egyeztetésen elmondta azt is: módosítják a háziorvosok szerződését, amelynek része lesz, hogy az érintettek havi 2 ügyeletre kötelezhetők.
A kormányzat legfrissebb álláspontja értelmében a rendszer korszerűsítése, és átalakítása a fővárosra is kiterjed. A lap megjegyezte, az egyeztetésre szétküldött dokumentumban még arról volt szó, hogy a főváros kimarad az ügyeleti rendszert érintő átalakításokból.
Az államtitkár szólt arról is, hogy a rendelőintézetek átvétele egy folyamat lesz, nem pedig egylépcsős-határnapos kötelezettség, és csak a fenntartásra vonatkozik, a tulajdont nem érinti. Tehát önkormányzati tulajdonban maradnak a rendelőintézetek, a működtetésről pedig az a megyei vezető intézmény fog gondoskodni, amely alá beolvasztják azokat. Arra a felvetésre, hogy minden rendelőintézet a megyei kórházhoz fog-e tartozni, a kamara azt a választ kapta, hogy
„amelyet az állam átvett, az mind”.
A kamara beszámolója szerint Takács Péter határozottan kitartott amellett, hogy a jövő év júliusától már a teljesítménymérés, -értékelés is megjelenik az egészségügyben dolgozó orvosok és más szakemberek bérében. Az ezzel kapcsolatos kamarai kritikákat az államtitkár azzal hárította, hogy
nem kell ettől annyira félni,
hiszen a közigazgatásban is létezik a teljesítménymérés, ugyanakkor a gyakorlatban ez a dolgozóknak csak a körülbelül 5 százalékát, azaz a szélsőségesen alul- vagy felülteljesítő kollégákat érinti csak.
Takács Péter kifejtette azt is, hogy a teljesítménymérést modellezték, és azt állapították meg, hogy kis számú szakember az, akinek a teljesítménye érdemben visszaesett.
A Magyar Orvosi Kamara vezetői hiába érveltek azzal, hogy lassan november közepe van, és a 2023. január 1-től bevezetni kívánt teljesítménymérésről semmilyen információ nincs. Ezért elképzelhetetlennek tartják, hogy a hátralévő másfél hónap alatt konszenzusos mérési technikát lehet kidolgozni, azonban az államtitkár hajthatatlan maradt, és kötötte az ebet a karóhoz.
Takács Péter kitartott azon álláspontja mellett, hogy az ellátás hatékonysága érdekében a mérést el kell végezni és az ösztönzést be kell vezetni, a jelen gazdasági helyzetben többletpénz erre nincs.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/11/09/dontottek-orbanek-felszamoljak-a-haziorvosi-ugyeletet-magyarorszagon
