Szerinte az az üzenet a tanároknak, hogy „csönd legyen”.
Nem nagyon van oktatáspolitika Magyarországon. Nyilván ez tükröződik abban is, hogy továbbra sincs önálló minisztérium — mondta Gloviczki Zoltán, az EMMI egykori helyettes államtitkára a Válasz Online-nak adott interjújában.
Gloviczki ma már az Apor Vilmos Katolikus főiskola rektora, még a 2010-es évek elején felelt a közoktatásért helyettes államtitkárként, majd később lemondott, elmondása szerint azért, mert úgy érezte:
becsapták a tanárokat.
A központosításról azt mondta:
„A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrehozása klasszikus hiperreakció volt: teljesen torz központosítás, válaszul a széttagoltságra. Viszont a mára kialakult, körülbelül két járásonkénti tankerületi központ – szakmai irányítással, minisztériumi becsatolással – önmagában működőképes… Lenne, ha az lenne, amire anno kitaláltuk”.
Hozzátette, hogy 2012-2013 óta semmilyen előrelépés nem történt az oktatásügyben.
„Megalkottunk egy törvényt, a kapcsolódó rendeleteket, kitaláltunk és bejelentettünk egy rendszert, majd Matolcsy miniszter úr 2012 végén azt mondta, nincs pénz a pedagógusbér minimálbérhez kötésére. Én pedig úgy láttam, az nem működik, hogy rászakad a tanárokra egy új szisztéma, elvárjuk a minősítést, a több munkát és adminisztrációt, de a magasabb fizetést nem garantáljuk”
— fogalmazott.
Ezt követően Gloviczki az Oktatási Hivatal vezetője lett, de innen is távozott.
Az interjúban a 2020-as NAT szerinti állami kiadású tankönyvekről azt mondta:
„viszonylag egyértelmű politikai nyomás alatt születtek, és ugyanebből a gondolatkörből kiindulva kezdték szétcincálni az érettségi rendszert is. Ugyanabba a helyzetbe kerültem, mint néhány évvel korábban”.
Arról is beszélt, hogy az oktatás
több sebből vérzik,
pedig a politika sok változtatással próbálkozott, de egyik sem sikerült.
„Az összes kísérlet elhalt, elkorcsosult, félbemaradt vagy elbénázták. Őszintén szólva ezt gondolom a mienkről is”
— mondta.
Arról sincs meggyőződve, hogy a vezetők kiválasztásánál a szakmaiság dönt.
A tanári fizetésekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, a bér nem megoldás, hanem feltétel.
„(…) itt nem arról van szó, hogy sokat kell-e keresni egy pedagógusnak vagy keveset, hanem a helyzet az, hogy konkrétan
nem lehet megélni abból a fizetésből,
amit a kezdő pedagógus kap”
— mondta, hozzátéve, hogy a pedagógusokkal együtt kellene működni, és normális fizetést kellene nekik adni. Szerinte ez a két feltétele van a jövőbeli cselekvésnek.
Úgy véli, a kommunikáció uniós források nélkül is alakítható lenne.
„(…) máshogy hangzana az, hogy kedves kollégák, tiszteljük a munkájukat, de nagyon nagy slamasztikában vagyunk, kérjük, tartsanak ki, mi pedig keressük a megoldást. Ehelyett az üzenet most nagyjából az volt, hogy
csönd legyen”
— fogalmazott.
(kiemelt kép: Magyar Kurír)
