Nehéz idők várnak Orbánékra.
Az idei első félévi erőteljes gazdasági növekedés után a magyar gazdaság alkalmazkodik a magasabb nyersanyagárakhoz és a szigorúbb finanszírozási feltételekhez, ami 2023-ban erőteljes gazdasági lassulást és magas inflációt eredményez – áll az Európai Bizottság (EB) őszi gazdasági előrejelzésében.
A testület szerint a költségvetési politika tompítja a háztartások jövedelmének csökkenését, és segít elkerülni a recessziót, de ennek ára a
tartósan magas
költségvetési hiány.
Magyarország gazdasága 2022 második negyedévében is erős lendületben maradt, a GDP 1,1 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. A bizalmi mutatók azonban romlottak, és a havi adatok a fogyasztás, az ingatlanvásárlás, az építési tevékenység és a hitelezés gyengülésére utalnak. A magasabb infláció és energiaárak, valamint a szigorúbb finanszírozási feltételek a következő negyedévekben visszafogják a gazdasági tevékenységet, a reál-GDP növekedése a 2022-es 5,5 százalékról 2023-ban várhatóan 0,1 százalékra lassul, és csak 2024-ben áll helyre, amikor 2,6 százalékra nőhet.
A fogyasztás 2023-ban csökkenni fog, mivel a háztartások jövedelmét apasztja a magas infláció. A háztartások azonban a lakossági energiaárakra és a jelzáloghitel-kamatlábakra vonatkozó adminisztratív korlátok révén részben védve vannak az energiaárak és a finanszírozási költségek emelkedésétől – állapítja meg az EB.
A gyengébb külső kereslet az előrejelzések szerint visszafogja az export növekedését, még ha az ellátási lánc zavarai némileg enyhültek is.
Az emelkedő energiaárak várhatóan 2021 és 2023 között a GDP mintegy 5 százalékával növelik Magyarország nettó energiaimportját.
Mint az EB megjegyzi, az előrejelzés tele van kockázatokkal. Az energiaellátás zavarai jelentős gazdasági hatást gyakorolhatnak, mivel Magyarországnak rövid távon korlátozott lehetőségei vannak az Oroszországból származó olaj- és gázimport helyettesítésére. A magas energiaárak veszélyeztethetik a magyarországi energiaintenzív feldolgozóipar középtávú beruházási terveit is. Végül a tartósan magas infláció vagy a romló finanszírozási feltételek
szigorúbb gazdaságpolitikai irányvonalat
tehetnek szükségessé.
A brüsszeli testület szerint a legutóbbi adatok a gazdasági lassulással összhangban növekvő munkanélküliségre utalnak. Az áremelkedés üteme 2023-ban csökkenteni fogja a reálbéreket. Az infláció szeptemberben – nem számítva az energiahordozókat – 19,2 százalékkal a legmagasabb volt az EU-ban. (Októberben pedig más 21,1 százalékra gyorsult a pénzromlás.) A drágulás üteme várhatóan magas marad, 2022-ben 14,8 százalékos, 2023-ban pedig 15,7 százalékos átlagos infláció várható, majd 2024-ben 3,9 százalékra mérséklődik.
2022-ben az államháztartási hiány az előrejelzések szerint magas, a GDP 6,2 százaléka marad, annak ellenére, hogy az első félévben erőteljes bevételnövekedés volt tapasztalható. A hiány 2023-ban várhatóan 4,4 százalékra csökken, majd 2024-ben ismét 5,2 százalékra emelkedik.
Az államadósság az előrejelzések szerint a 2021-es 76,8 százalékról 2024-re 75,1 százalékra csökken. A meredeken romló finanszírozási feltételek az előrejelzések szerint jelentősen, a 2021-es GDP 2,3 százalékáról 2024-re 3,4 százalékra növelik az adósságszolgálati költségeket.
(via Népszava)
