Végkielégítés nélkül kirúghatják a beteg dolgozókat.
A Munka Törvénykönyve tervezett módosításából a közelmúltban az uniós kötelezettségből adódó apaszabadság és szülői szabadság változtatásáról esett leginkább szó, ám akad néhány gondosan elrejtett „fortély” a tervezetben.
Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Ennek értelmében a tervezett módosítással a kormány megfosztja a munkavállalókat az eddig 7 napban meghatározott szabadság önálló, szabad felhasználási jogától — hívta fel a figyelmet az egyik súlyosan aggályos változtatásra a Magyar Szakszervezeti Szövetség.
Zlati Róbert, a MASZSZ elnöke úgy látja, ez a módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelenti, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget ad. Ezért felszólították a kormányt, hogy ne a munkavállalók kárára módosítsa a törvényt, és főként ne úgy, hogy azzal megfosztja a munkavállalókat a szabadsággal való önrendelkezés jogától.
Legalább ennyire problémás a kormány javaslatai között az a pont is, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással – kényszerhelyzettel – felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket.
„Ez nemcsak döbbenetesen felháborító, hanem embertelen eljárás is”
— hangsúlyozta Zlati Róbert.
A jelenlegi előírás értelmében ugyanis azoknak az embereknek, akik a koruk vagy egészségi állapotuk miatt nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat, cégen belül könnyebb vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Amennyiben a felek ebben mégsem tudnak megállapodni, és nincs más ajánlata a cégnek, tisztes végkielégítéssel felmondhatnak a dolgozónak.
A kormány javaslata ezt a szociális és jogi szempontból is indokolt eljárást fogja most megszüntetni.
„Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségével sem”
— fejtette ki a MASZSZ elnöke.
A Mérce megjegyezte, a MASZSZ múlt héten közölte javaslatait, amellyel a magát „családbarátnak” nevező kormány a Munka törvénykönyvének módosítására tett javaslatot kritizálja, és elvárja a kormánytól, hogy vegye a figyelembe a szakszervezeti észrevételeket és javaslatokat. A fenti két kritikus pont mellett a javaslatok között szerepelnek az apasági szabadság tartamának kibővítésével és díjazásával kapcsolatos törvénymódosítások is.
A MASZSZ módosító javaslatának főbb pontjai a Munka Törvénykönyvének tervezett módosítására a következők:
- Járjon teljes díjazás (a távolléti díj 100%-a) az apasági szabadság tartamára annak érdekében, hogy az apák valóban élni tudjanak vele!
- Az apasági szabadság legyen 15 munkanap, ikrek esetén pedig 20 munkanap, egy része pedig legyen már a szülés előtti napokban is igénybe vehető!
- Legyen összesen 4 hónapos a szülői szabadság!
- Ne korlátozhassa a munkáltató a munkavállalót a szabadságról való rendelkezésében!
- Ne legyen lerontható a munkaidő-beosztás közlésére, valamint a közölt beosztás módosítására vonatkozó szabályozás!
- Az egészségügyi okból munkaköre ellátására alkalmatlan munkavállalót ne fosszák meg jövedelmétől!
- Ne váljon bizonytalanabbá a munkavégzés helye!
A MASZSZ arra kéri a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe az általuk javasoltakat a Technológiai és Ipari Minisztérium által az Országgyűlésnek benyújtott, „a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását” célzó törvényjavaslat kapcsán.
Javaslataikat eljuttatták a Vállalkozásfejlesztési Bizottsághoz is, illetve még mielőtt sor kerülne a szavazásra, a parlamenti frakciók figyelmét is szeretnék felhívni törvénymódosító javaslattal kapcsolatos aggályokra.
Az elmúlt éveknek nem ez az első munkavállalók jogait és jóllétét sértő kormányzati törvényjavaslat, ilyen volt a 2018-as és 2020-as rabszolgatörvény, és a munkajogok covid-járvány ürügyén való csorbítása is.
