Kemény számok bizonyítják, hogy Oroszország igenis megsínyli a szankciókat.
Hosszabb hatástanulmányban elemzi az Európai Bizottság az Oroszország ellen kivetett szankciós intézkedések következményeit és hatásait. Az EB magyarországi képviselete pedig tájékoztatóban egyenesen cáfolja az Orbán-kormány állításait, miszerint „elhibázott” az uniós szankciós politika — számolt be a Népszava.
A brüsszeli székhelyű Bruegel kutatóintézet legfrissebb elemzése is azt jósolja, hogy az orosz import nagymértékben és tartósan visszaesik,
valamint az európaiak leszakadása az orosz energiaellátásról közép- és hosszú távon súlyos károkat okoz Oroszország gazdaságának. A szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, ahogy Oroszország elszigetelődik, úgy lesz egyre nehezebb valós és megbízható adatokat találni az intézkedések értékeléséhez.
Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének honlapján elérhető közlemény hangsúlyozza: az Oroszországgal szembeni szankciókat az Európai Tanács keretében egyhangúlag fogadta el a 27 tagállam, a jóváhagyást az országokkal folytatott egyeztetések előzték meg, így azok nem jelenthetnek meglepetést. A Fidesz ezzel szemben igyekszik azt kommunikálni, hogy a büntetőintézkedésekről „Brüsszel” határozott volna, és nem a kormányok, beleértve a Orbán Viktor kormányát is.
A képviselet adatokkal támasztja alá, hogy az uniós szankciók igenis működnek:
- az orosz bankrendszer 1500 milliárd rubelt veszített az év első felében,
- 1000 vállalat vonult ki Oroszországból,
- az orosz autógyártás 75 százalékkal esett vissza a tavalyi évhez képest,
- és az orosz polgári repülőgépek háromnegyedét nem tudják megfelelően karbantartani az alkatrészekre vonatkozó tilalom miatt.
- Oroszország nehézségekbe ütközik, amikor értékesíteni akarja energiakészletét a világpiacon, az olajat például a globális árnál 40 dollárral olcsóbban tudja eladni.
A tájékoztatóban a bizottsági testület ezért kemény hangvétellel válaszolt Orbánnak, aki azt nyilatkozta: Oroszország energetikai értelemben óriás, Európa pedig törpe.
Rámutattak, hogy az Európai Unió már nem az orosz energiaexport egyik legnagyobb felvevője.
A gázimport a tavalyi 45 százalékról 2022 szeptemberéig 14 százalékra csökkent,
december 5-én pedig életbe lép az európai olajembargó, amely az EU-ba szállított orosz kőolaj 90 százalékát lefedi. A bővebb bizottsági hatástanulmány szerint a szárazföldi és tengeri infrastruktúra hiánya miatt Oroszország nem fogja tudni gyorsan átirányítani ezeket az energiaszállítmányokat más régiókba. Az olajtermelése augusztusban 10 százalékkal, gázkitermelése 22 százalékkal csökkent tavalyhoz képest, és mivel az energiahordozók exportja az állami bevételek több mint a felét teszi ki,
csökkennek az Ukrajna elleni háborúra költhető pénzforrásai.
Mindebből az következik, hogy Oroszország költségvetési többlete fokozatosan apad, az év első felében még 500 milliárd rubelt tett ki, de nyárra 137 milliárdra csökkent.
Az EU #szankciók nyomást gyakorolnak Oroszországra, hogy véget vessen az általa indított agresszív háborúnak.
Gyengítik Oroszország képességét az Ukrajna elleni háború folytatására, teljes erejüket közép és hosszú távon fejtik ki igazán.#standwithukraine pic.twitter.com/bZENMrjgco
— Európai Bizottság 🇪🇺 (@EC_Budapest) October 26, 2022
Az Európai Bizottság tájékoztatója határozottan cáfolja az Orbán-kormány nemzeti konzultációnak azt az állítását is, hogy a magas élelmiszerárakat a szankciók következtében megugrott gázár okozza. Kifejtették, azok Oroszország Ukrajna ellen indított háborújának és az ennek nyomán bevezetett exportkorlátozásoknak, felhalmozásnak a következménye.
„Oroszország agresszív háborúja sodorta veszélybe a világ élelmezésbiztonságát”
— olvasható a szövegben.
A szankció hatását taglaló elemzés hangsúlyozza: a kereskedelmi és befektetési korlátozások, továbbá a külföldi vállalatok távozásának együttes hatása mostanra jól látható nyomokat hagytak Oroszország iparán is. A feldolgozóipar, amely a háború előtt folyamatosan növekedett, hónapok óta jelentősen zsugorodik, különösen a technológiafüggő ágazatai.
„Az ország kénytelen megváltoztatni gazdasági modelljét, és az elszigetelődés felé halad”
— értékelte az Európai Bizottság.
