Nem jött be a kormány stratégiája.
Az árstopok hosszú távon nagyobb inflációt eredményeznek – hívta fel a figyelmet Bod Péter Ákos.
A Jegybank korábbi elnöke azt mondta: az uniós átlaghoz képes kétszer olyan gyorsan nőnek az árak Magyarországon, tehát sikertelen volt a kormány azon kísérlete, hogy az inflációt az árstopokkal fékezze meg.
„Rövid távon talán megfogják az árat, de hosszabb távon inkább rontanak a helyzeten, mert elhúzzák az inflációt. Azonkívül nem nagyon logikus beavatkozás: rontja a gazdasági klímát, és tulajdonképpen
további áremelésekre serkenti
a gazdasági szereplőket”
— fogalmazott.
A legtöbb országban támogatást kaptak a gazdasági szereplők: Olaszországban és Franciaországban meghosszabbították az üzemanyagadók csökkentését, az olaszoknál a kenyér és a tészta áfamentes lett, több uniós államban pedig egyszeri szociális támogatással segítették a lakosságot, derült ki az ATV riportjából.
Bod Péter Ákos úgy véli, ez egyfelől gyorsabb árnövekedést eredményez, de
az infláció hamarabb lefut.
Ezzel szemben Magyarországon újabb pénzromlást eredményeznek a hatósági árak, hiszen azoknak egyszer végük, és akkor újabb áremelkedés jön.
Az élelmiszerek az elmúlt egy évben átlagosan 35,2 százalékkal drágultak. A kenyérért csaknem 92, a sajtért 95 százalékkal kell most többet fizetni.
Molnár László, a GKI vezérigazgatója szerint az ársapka és az infláció emelkedése között egyenes arányosság van,
az árstop pedig soha nem volt jó ötlet.
„Ha adott termék ára rögzítésre kerül, akkor az a statisztikában annak a terméknek a súlyával egy nulla szorzót kap, tehát ténylegesen és fizikailag mérsékelné az árindexet, ha a kereskedők nem hárítanak ezt át más termékek árába, mint ahogy eddig is ez történt”
— magyarázta Molnár, hozzátéve, hogy emiatt a fogyasztó semmit nem nyer, ráadásul az árstopos termékekből hiány alakul ki.
Az ATV riportját itt tudod megnézni:
