Újabb felmondási és nyugdíjazási hullám következhet be az ágazatban.
„Tisztelt Ház! A hétvégén részt vettem az egészségügyi gazdasági vezetők országos konferenciáján, ahol az ágazat intézményrendszerét irányító közel 200 gazdasági szakember: kórházi és rendelőintézeti igazgatók és gazdasági igazgatók vitatták meg, hogyan maradhat működőképes az egészségügyi ellátórendszer ezekben a nehéz időben”
— kezdte Dr. Komáromi Zoltán, egészségügyi árnyékminiszter a Parlamentben keddi napirend előtti felszólalását.
Majd hozzátette, nem volt jó a hangulat: a bizonytalanság és a félelem uralkodott az egész rendezvényen.
„Hogy félre ne értsék tisztelt képviselőtársaim, a résztvevők nem, vagy nem csak a saját egzisztenciájukért aggódtak, hanem az ágazatért, az általuk vezetett intézményekért és a betegekért, azokért a magyar állampolgárokért, akik egyre nehezebben jutnak ellátáshoz a közfinanszírozott intézményekben, egyre hosszabbak a várólisták, egyre nagyobbak a humán erőforrás krízisből eredő ellátási zavarok”
— összegezte Komáromi Zoltán.
„Az elmúlt két hónapban ugyanezt tapasztaltam a járóbetegellátók, a házi gyermekorvosok és az ágazati szakdolgozók kamarájának országos rendezvényén is. Azzal a különbséggel, hogy azokon még részt vett az ágazatért felelős államtitkár, az OKFŐ főigazgatója ill. egyik újonnan kinevezett igazgatója. Azokon a rendezvényeken az ágazati vezetés optimista víziót vázolt fel arról, hogy az új kormányzati felállásban gőzerővel folyik a munka, elérhető távlatban (októberre ígérték), hogy a kormány elé kerül az a komplex szakmapolitikai koncepció,
ami megmutatja az utat a válságból, amit végre egyik kormányzati szereplő sem igyekezett bagatellizálni, vagy eltagadni”
— mondta a politikus, majd megjegyezte:
„Nos az EGVE konferenciáján ettől eltért a menetrend”.
Komáromi elmondta, a résztvevők legnagyobb megdöbbenésére a legmagasabb pozíciójú állami vezető a NEAK főigazgatója volt, aki egyébként évek óta állandó meghívottja ezeknek a konferenciáknak, tehát régi ismerősként jött. Hozzátette, rajta kívül senki nem tartotta fontosnak, hogy találkozzon a szakma, az ágazat működéséért felelős gazdasági szakemberekkel.
Amiről a NEAK főigazgatója beszélt az a konferencia szinte valamennyi résztvevője számára tudott volt:
- hogy ötödével kevesebb beteget látnak el a szakrendelők most, mint a COVID-járványt megelőző évben,
- hogy 20 százalékkal csökkent az onkológiai szűrések száma,
- hogy a rehabilitációs ellátások teljesítménye kevesebb, mint a felére esett vissza,
- hogy ezrével futnak be az ellátatlanságra, a hosszú várakoztatásra, a szakellátások elérhetetlenségére vonatkozó panaszok a NEAK-hoz,
- hogy csak az elmúlt néhány hónapban mintegy 12-14 milliárd forintnyi ellátáshoz nem fértek hozzá a betegek,
- hogy csak augusztusban és szeptemberben 8 milliárd Ft-tal, mostanára közel 50 milliárd Ft-ra emelkedett az intézmények tartozása,
- hogy ennek a tartozásnak
- a 76%-át az állami kezelésű,
- 17%-át az egyetemi,
- 4%-át a honvédelmi
- és mindössze 1%-át az önkormányzati intézmények halmozták fel.
„A konferencián elterjedt, hogy csütörtökön a kormány változatlan formában elfogadta a 3 hete kiszivárgott 98 oldalas kormány-előterjesztést, és ennek értelmében az államtitkári ígéretek ellenére 2023. január 1-től államosítani fogja a még önkormányzati működtetésű szakrendelőket. IS”
— mondta Komáromi Zoltán, hozzátéve, ha ez igaz, akkor ez nyilvánvalóan a helyzet további romlásával jár majd, ha másért nem, hát azért,
mert kiesne a finanszírozásból az az évi kb. 10 milliárdos nagyságrendű forrás, amivel jelenleg az önkormányzatok támogatják saját szakrendelőik működését és fejlesztését.
„Ha a kormány valóban elfogadta a szupertitkos előterjesztést, amit hivatalosan sem a kamarák, sem az érdekképviselet szervezetei, sem mi országgyűlési képviselők nem láthattunk, akkor ismét létrejön egy olyan életveszélyes, de az ágazati intézmények működését mindenképpen veszélyeztető helyzet, hogy
- a háziorvosi praxisok önkormányzati működtetésből állami kezelésbe kerülnek úgy, hogy közben nem rendezik a rendelők működési feltételeit,
- az utóbbi 10-12 évben felgyorsult háziorvoshiányt a körzethatárok átrajzolásával kívánják „megoldani”,
- a szakrendelőkben dolgozó szakembereknek
- a városi kórházakban dolgozókkal egyetemben –
- a megyei kórház lesz a munkáltatója,
- egyben az ágazatban dolgozók által egyértelműen meggyűlölt és elutasított egészségügyi szolgálati jogviszonyba visszacsempészve
- valamennyien változó munkahelyre történő kinevezéssel vezényelhetővé válnak”
— sorolta a politikus, majd kijelentette:
„Nem akarom az ördögöt a falra festeni, de nagy a veszélye annak, hogy ez újabb felmondási és nyugdíjazási hullámmal járhat, ami tovább rontja az ágazat munkaerő problémáit.
Dobrev Klára árnyékkormánya a következő hetekben le fog ülni az ágazat szakmai kamaráival,
érdekvédelmi szervezeteivel, és a betegszervezetekkel, mert a kormányzati gőggel ellentétben mi valóban kíváncsiak vagyunk az ágazatban dolgozó szakemberek és a betegek véleményére, mert meggyőződésünk szerint csak velük együtt van mód kikerülni ebből az egyre kaotikusabb, és a magyar emberek egészségét és életét ténylegesen veszélyeztető kormányzati ámokfutásból”
— tájékoztatott Komáromi Zoltán, majd hozzátette:
„És az már csak hab a tortán, hogy sem a háziorvosok, sem a szakrendelők működtetői nem rendelkeznek semmilyen információval arra vonatkozóan, hogy milyen állami, kormányzati támogatást kapnak majd, a várhatóan többszörösére növekedő rezsiköltségek kifizetéséhez lévén ők folyamatosan állami közfeladatot látnak el, emiatt egyértelmű, hogy ezt a problémát a kormányzat nem háríthatja át másra”.
Videó:
.
