Több intézkedést is keményen bírált.
Ady Endrét és Mike Tysont is idézve új, kétpólusú világrendet vázolt fel a Portfolio által szervezett Budapest Economic Forumon a Mol elnök-vezérigazgatója. Hernádi Zsolt szerint a Mol a kormányzati intézkedésekből származó bevétel felét adja a különadó és az üzemanyag-ársapka miatt.
„Mindenkinek van terve addig, amíg pofán nem vágják”
– Mike Tyson nyilatkozta ezt egyszer, amikor azt kérdezték tőle, mi a terve az Evander Holyfield elleni mérkőzésen. És ezt idézte most, a Portfolio konferenciáján Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója is, aki az előtte felszólaló kormánytagok kincstári optimizmusával szemben igen sötét jelent és (legalábbis közeli) jövőt vázolt fel.
Hernádi szerint Európát a valóság vágta pofán az elmúlt időszakban, és egy olyan, kétpólusú világrend van kialakulóban, amelyben a kontinens, az Európai Unió keresi a helyét.
A változást érzékeltetve Hernádi – ezúttal Ady Endre Kocsi-út az éjszakában című versét idézve – fordulópontként az Északi áramlat felrobbantását nevezte meg, amikor
„Minden Egész eltörött. / Fut velem egy rossz szekér”.
A gázvezeték felrobbantásával elértünk arra a pontra, ahonnan nincs visszaút” – fogalmazott a Mol-vezér, felidézte ugyanakkor azt, hogy a kétpólusú világrend (újbóli) kialakulása már korábban elkezdődött.
Hernádi szerint azonban nem deglobalizációról van most szó, hanem arról, hogy két csoportra szakad szél a globalizációs együttműködés: az USA és szövetségesei lesznek az egyik oldalon, míg Oroszország lassan Kínához sodródik, és abba a globalizációs körbe kerül, amelyet Kína fémjelez.
Ez súlyos gondokat okoz nekünk Európában – emelte ki Hernádi. Hozzátette: a helyzetet az is alapvetően befolyásolja, hogy ezt a változást nem a gazdaság logikája alapján hozta létre, hanem
kormányzati döntések következményeként
alakult ki. Mint fogalmazott: a politika ördögszekerén ül az üzlet.
Európa pedig a rövidebbet húzza ebben: jóllehet az EU már a 2010-es évek közepén megfogalmazta új energiastratégiáját, és abban a legfontosabb kockázatként az orosz energiahordozóktól való függést nevezte meg, ám amíg akkor a földgázfelhasználás 30 százaléka érkezett Oroszországból, ma ez az arány 39 százalék. Az olajnál ez az arány 27 százalék, de a dízelnél is 10 százalék – sorolta Hernádi, felvetve: hogyan fogjuk ezt pótolni, ha az új globalizációs világrendben Oroszország egy másik pólushoz fog közelíteni?
Az alternatíva megtalálása pedig nem könnyű, nem lesz gyors, ráadásul igen költséges folyamatról van szó – folytatta.
A magyarországi megoldásokat is bírálta a Mol vezetője. Kiemelte:
a különadók, az árstopok és a tűzifarendelet
is arra utal, hogy „a gazdaságot kormányzati szobákból intézik”.
A Mol-nak pedig komoly szerep jut ebben az államilag irányított gazdaságban: Hernádi kiemelte, a különadókból származó bevétel 30 százalékát adja a Mol, ha pedig az ársapkából eredő költségeket is hozzátesszük, már 50 százalékos ez az arány.
„Tudjuk, hogy válság van, meg kell oldani a problémákat. Ha ez csak 10-12 évente van, akkor a Mol lehajtott fejjel megcsinálja, de tudnunk kell, hogy ezek átmeneti megoldások”
– fogalmazott, hozzátéve azonban: minden ilyen intézkedés beruházások elől veszi el pénzt, aminek 5-10 év múlva lesznek érezhető következményei.
Végleges megoldásként egyfelől az energiatermelés átállítását nevezte meg, a függés minimalizálásával, a zöld átmenet folytatásával, rövid távon azonban csökkenteni kell a fogyasztást, „el kell fogadtatni azt a paradigmát, hogy nem lesz olcsó az energia” – fogalmazott.
Hozzátette, nem kell azon nevetni, hogy egyes országok spórolnak, ez a valóság ma. A spórolás nem bűn, a pazarlás bűn.
(via hvg.hu)
