A pénzügyminiszter szerint „Magyarország felzárkózása folytatódik”.
A kormány célja jelenleg az, hogy a gazdaságot felzárkózási pályán tartsa, a foglalkoztatás szinten maradjon és továbbra is legyenek beruházások; így készül fel az ország a háború utáni helyzetre — jelentette ki Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) válságkezelési témájú konferenciáján hétfőn Budapesten.
Varga azt mondta: folytatni kell a stabilitás és az egyensúly megőrzésére tett lépéseket, amelyeket tavaly az év végén kezdtek meg.
Jelezte: az adórendszerben nagy átalakításokat nem terveznek, az átalányadózást könnyítik meg, továbbá az iparűzési adóban várhatók kisebb változások.
Kifejtette: az Országgyűlésnek benyújtandó adómódosító javaslatok szerint az átalányadózóknak tizenkettő helyett évente csak négyszer kell majd járulékbevallást benyújtaniuk. Az iparűzési adó esetében a sávos adózást évi 25 millió forintos bevételig választhatják a kisvállalkozások; a legkisebb cégek mindössze 50 ezer forint adót fizethetnek.
„A kormány arra törekszik, hogy a nehéz időszakban, a szankciók ellenére is működőképesek maradjanak a vállalkozások, éppen ezért indított programot a kkv-k energiahatékonyságának javítására”
— magyarázta.
Hozzátette: gyármentő program is működik a nagyvállalatok megsegítésére, ezen felül tovább futnak a Széchényi kártya programok, amelyek a piacinál kedvezőbb kamattal juttatják forrásokhoz a cégeket.
Közölte: amennyiben szükségesnek látják, a munkahelyek megőrzésére is indítani fognak programot.
„Egyelőre a foglalkoztatásban nem történtek drasztikus változások, vannak olyan cégek, amelyek leépítéseket terveznek,
de a munkanélküliség továbbra is rendkívül alacsony”
— vélekedett.
Kitért rá: a magyar gazdaság importenergiára alapoz, és fontosnak nevezte, hogy a jövőben ez megváltozzon. „Az alternatív, lehetőleg hazai kitermelésű energiáknak teret kell adni” — mondta.
A jegybank legutóbbi döntéseit kommentálva Varga elmondta: a monetáris politikában olyan lépések születtek, amelyek a stabilitást szolgálják. Megerősítette, hogy a hitelkamatok 10-15 százalék felé fognak emelkedni és az éves átlagos infláció idén 14 százalék körül lesz.
„A gazdaságot az utóbbi időben rengeteg kihívás érte, a járvány két-három éve okoz töréseket az ellátási láncokban, erre pedig rárakódnak a háború következményei, amelyek az energiaár-robbanásokon és az infláción keresztül nem csak lokálisan érezhetők”
— fejtette ki, hozzátéve, emellett régóta nem tapasztalt súlyosságú aszály rontott tovább a helyzeten; Magyarországon a szárazság 40 százalékkal fogta vissza a mezőgazdaság és az élelmiszeripar teljesítményét.
Varga arról is szólt, hogy az utóbbi egy évben nem olvasott olyan elemzést, amely optimista lett volna, a gazdasági folyamatok világszerte a recesszió irányába mutatnak, a piacok szűkülnek, a lehetőségek korlátozódnak, a német és az amerikai konjunktúraindexek is lefelé mutatnak.
„A kormány azon dolgozik, hogy ezeknek a »csapásoknak« a hatása, amelyek a magyar gazdaságot is elérik, minél kisebb legyen,
Magyarország felzárkózása tovább folytatódjon,
a gazdaság – ezen belül a költségvetés, a cégek és az önkormányzatok is – képes legyen alkalmazkodni az új kihívásokhoz”
— mondta.
Kérdésre válaszolva Varga végül elmondta: „Biztos vagyok benne, hogy meg fogunk állapodni az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó forrásokról”; a megfogalmazott elvárások teljesítése folyamatban van, decemberben jóvá is hagyhatják ezeket.
