Nem tényeken alapul Orbánék „konzultációs” kérdőíve.
Az EUrológus készített egy gyorselemzést az újabb „nemzeti konzultációról”, melyben arról írtak, hogy nem elég, hogy a létező szankciós csomagokat tárgyalások után Magyarország is megszavazta, de olyan szankciókról is konzultál a kormány, amik nem is léteznek.
Beszámoltunk róla korábban, hogy elkészültek az új „konzultációs” kérdőívek. Az EUrológus a hvg.hu oldalán arra hívta fel a figyelmet, hogy óriási hiányosságok vannak, és hogy
a kérdőív nem tényeken alapul.
A pénteken közölt nemzeti konzultációs kérdéssornak általánosságban véve óriási hiányossága, hogy nem a tényeken alapul. A kérdéseket felvezető szövegben szerepel például a „brüsszeli szankciók”, a „brüsszeli vezetők” kifejezés, illetve az Európai Parlamentre hivatkozás. Megjegyezték, a szankciós intézkedésekről a tagállamok döntenek, az Európai Bizottság javaslata alapján. Így vagy elfogadják egyhangú szavazással, vagy pedig ennek híján elutasítják. Tehát ebben az értelemben egyetlen „brüsszeli” vezető van: Alexander de Croo belga miniszterelnök, de neki is csak a hivatala van a belga fővárosban, merthogy egy flamand kisvárosban, Michelbeke-ben lakik.
A szankciókat tehát 27 különböző ország képviseletét ellátó kormánya egyhangúlag fogadta el. Közöttük van a magyar kormány is, amelynek nevében hol Orbán Viktor, hol Szijjártó Péter adja hozzájárulását a büntetőintézkedésekhez,
eddig szám szerint nyolc alkalommal.
A kérdések között van három olyan, amelyeknek semmiféle alapjuk nincsen, melyek a következők:
- Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
- Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?
Ilyen jellegű szankciók nem léteznek, sőt az Európai Bizottság nem is javasolta ezeket, így ezek a kérdések minden alapot nélkülöznek.
A kérdéssor többször hivatkozik az Európai Parlamentre is. Itt megjegyezték, a szankciós döntéshozatalban az EP-nek semmilyen szerepe nincs, nem javasolnak, nem határoznak ilyen intézkedésekről, de még a jóváhagyásukra sincs szükség.
Egy további kérdésben szintén nagyot csúsztat a kormány, amikor úgy fogalmaz: „Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?”. Az uniós intézmények, elsősorban a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság számos alkalommal közölte:
uniós szankció nem érinti az élelmiszereket és a mezőgazdasági termékeket.
Szintén értelmetlen a kormány azon kérdése is, hogy „Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?”. Ezzel kapcsolatban megjegyezték, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy megtagadja az orosz turistáktól a schengeni övezeten belüli szabad mozgást biztosító vízum kibocsátása során az egyszerűsített eljárást.
Mindez Magyarország jóváhagyásával történt.
Ugyan Szijjártó Péter ezzel nem értett egyet, de mivel a külügyminiszterek ülésén hozták meg a döntést, ezért ő is támogatta az egyhangúlag megszavazott javaslatot. Az orosz turisták pedig igenis kaphatnak vízumot, nincsenek kitiltva az EU-ból, de az eljárás tovább tart a számukra. Nagyon sok ország polgára van ugyanebben a helyzetben, ilyen alapon esetükben is indítani lehetne konzultációt.
Ami pedig az energiaügyi döntéseket illeti: a tagállami vezetők két héttel az orosz invázió megindítása után, március 10-11-én Versaillesben találkoztak, ahol egy nyilatkozatot fogadtak el. Ebben szerepel a következő mondat (16-os pont):
„Megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket”.
Tehát a tagállamok vezetői, közöttük Orbán Viktor akkor és ott elhatározták, vállalták, hogy leválnak az orosz energiáról. Ehhez képest azóta Magyarország már két új szerződést kötött orosz energiabeszerzésre.
