Semmilyen kedvezményről nincsen szó.
Hétfőn derült ki, hogy a Gazprom ezen a télen hitelbe adja a magyar állami MVM-nek a gáz egy részét — írta a 444.hu. A megállapodás konkrét számai ugyan titkosak, de Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter annyit elárult, hogy „egy bizonyos árszint felett ráér 2026-ig, három részletben fizetni az idén átvett gázért”.
Nagy Márton az új fizetési modellt ársapkának nevezte, aminek európai alkalmazását egyébként az Orbán-kormány erősen ellenzi.
Az MVM októbertől márciusig a mostani piaci árnál olcsóbb, fix árat fizet az orosz vállalatnak, a ki nem fizetett részt pedig részletekben törleszti majd. Az erre fizetendő kamat mértékét, nem hozták nyilvánosságra.
Így hivatalosan is kiderült, hogy a Gazprom és az MVM között tavaly ősszel köttetett gázvásárlási szerződésben
semmilyen kedvezményt nem kapott Magyarország az európai piaci árhoz képest.
Vlagyimir Putyin orosz elnök erről még idén februárban is hazudott, amikor Orbán Viktort vendégül látta Moszkvában. Több forrásból, eddig is sejteni lehetett, hogy az ár a holland gáztőzsde, azaz a TTF napi árfolyamához van kötve, de erre most hétfőn Nagy Márton konkrét utalást is tett.
Mindettől a magyar kormány, a spóroláson túl, a forint gyengülésének megállítását is reméli. A forint ugyanis a gáz árának emelkedésével párhuzamosan gyengült. Az MVM-nek egyre több eurót kellett vásárolnia, hogy fizetni tudja a gázszámlákat, és ahogy egyre nagyobb tételben adott el forintot, úgy lett egyre drágább az euró.
Pontos adatok ugyan nem állnak rendelkezésre, de annyi már kiderült, hogy rengeteg pénz ment el gázra az elmúlt hónapokban. Szijjártó Péter múlt pénteken Brüsszelben azt mondta, hogy csak Szerbia felől mostanában napi 18 millió köbméter gáz érkezik – innen a teljes mennyiség a Gazpromtól származik.
A TTF szeptemberi árai alapján csak a dél felől érkező gázért naponta valamivel
több mint 38 millió eurót fizethetett az MVM az oroszoknak,
és közben nagyjából ugyanennyi gáz érkezett más irányból az országba, aminek többségét nem állami kereskedők vették meg, de az ország fizetési mérlegét a kiadásaik tovább rontották.
Csak a déli MVM-es beszállítással számolva,
nagyjából 460 milliárd forintot költhetett az MVM a gázra szeptemberben.
Érdekes kérdés ezen túl, hogy a kedvezményért cserébe mit nyújt a magyar kormány Oroszországnak. A lap megjegyzi, az világosan látszik, hogy az elmúlt hónapban az Orbán-kormány nagyon „intenzív” kampányt indított az Oroszország elleni szankciók felpuhításáért, illetve azok eltörléséért.
Nagy Márton augusztus 21-én tett látogatást Moszkvában, a portál nem hivatalos forrásból úgy értesült, hogy akkor váltak komollyá a tárgyalások a fizetési halasztásról. Szeptember 3-án Orbán Viktor is Moszkvába utazott, hogy egyedüliként az EU-s vezetők közül részt vegyen Mihail Gorbacsov temetésén. Szijjártó Péter pedig úgy tárgyalt Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel szeptember 23-án, hogy az előző nap EU-s döntés született arról, hogy a tagállamok egyenként nem folytatnak tárgyalásokat az oroszokkal.
Arról, hogy Orbán Moszkvában vagy Szijjártó New Yorkban tárgyalt-e a gázfizetési haladékról, arról semmit sem lehet tudni, ám elképzelhető, hogy ilyen fajsúlyos kérdésről egyeztethettek a felek.
Azért is elképzelhető, hogy
Moszkva politikai árat kérhet mindezért,
mert Oroszország nemhogy kedvezményt adna, hanem éppenséggel egyre kevesebb gázt szállít az EU-s országok felé. A múlt héten az olasz szállítást állították le, augusztus végén pedig Németországot kapcsolták le teljesen az orosz gázról, annak ellenére, hogy ez a két ország vásárolta a legtöbb gáz az oroszoktól. Idén többek között Lengyelország, Finnország, Bulgária, Hollandia is felfüggesztette az orosz gáz beszerzését. A szállításokat az oroszok már 2021 nyarán elkezdték csökkenteni, így felerősítve az inflációt egész Európában.
Orbán Viktor 2014 óta képviseli azt álláspontot, hogy nem kellene szankciókkal büntetni Oroszországot az ukrajnai háborúja miatt, de eddig az EU-s egységet nem tudta ezzel megtörni. Kivételeket elért Magyarországnak, Kirill pártiárkát pedig levetette az EU feketelistájáról, de több akadályt eddig nem állított az újabb szankciók elé.
A magyar kormány kommunikációja szeptemberre jelentősen megváltozott. Orbán szabadsága utáni első hazai beszédében, egy német ipari létesítmény átadásán először beszélt arról, hogy a szankciós politikával teljesen szakítani kellene. Szijjártó Péter szeptember 20-án pedig azt mondta, hogy az EU által tervezett nyolcadik szankciós csomagot „el kellene felejteni”.
Majd a Fidesz és a KDNP „kérésére” Orbán „engedett” abban, hogy
nemzeti konzultáció induljon a szankciókról.
Így Orbán úgy menne neki a szankciók meghosszabbításáról szóló vitának az EU-ban, hogy a magyar közvélemény nyomásával „hitelesíti” oroszbarát álláspontját.
Viszont a magyar kabinet jelenleg a jogállamisági viták miatt nincs abban a helyzetben, hogy gyorsan pénzt szerezzen az EU-tól. Ha november 17-ig sikerül teljesíteni a Bizottság elvárásait, akkor is legközelebb csak jövőre juthat hozzá az újjáépítési alap forrásaihoz. Ha viszont nem sikerül teljesíteni a brüsszeli elvárásokat, akkor nemcsak az alapban lévő milliárdok vesznek el, hanem a következő évek kohéziós támogatásainak jelentős részét sem kapja meg Magyarország.
(444.hu)
