Kétségbe vonták Orbánék hitelességét.
Az Európai Parlament (EP) képviselőinek döntő többsége elkésettnek és elégtelennek ítélte az Európai Bizottság javaslatát, hogy vonjanak meg Magyarországtól 7,5 milliárd eurót (3000 milliárd forintot) az uniós támogatásokkal elkövetett és büntetlenül hagyott korrupció miatt — számolt be róla a Népszava.
Kifogásolták azt is, hogy a testület lehetőséget adna az Orbán kormánynak a pénzügyi szankciók elkerülésére pusztán azzal, hogy a Brüsszellel egyeztetett korrupcióellenes intézkedéseket törvénybe foglalja. Úgy látják, először meg kellene várni, hogy a jogszabályi módosítások, milyen eredménnyel járnak, és csak azután kellene dönteni a Magyarországnak járó támogatásokról.
Az EP költségvetési és költségvetési ellenőrzési bizottságának tagjai hétfő esti együttes ülésükön reagáltak a Magyarország ellen elindított jogállamisági eljárás keretében született bizottsági előterjesztésre. Az ülésen Johannes Hahn költségvetési biztos ismertette a friss döntést. Az Európai Bizottság szeptember 18-án a pénzügyi szankció mellett arra is javaslatot tett a végső döntést meghozó pénzügyminiszteri tanácsnak, hogy határozatával várja meg, amíg a magyar kormány teljesíti ígéreteit, amire november 19-ig kapott határidőt a kabinet. Az Országgyűlésben hétfőn szavaztak az ezzel kapcsolatos törvénymódosítások ügyében.
Az EP-képviselők többsége az esti vitában,
kétségbe vonta, hogy a magyar kormány valóban teljesíteni fogja vállalásait az EU felé.
„Nem elég a meghozott törvényeket megvizsgálni, azt kell elemezni, hogy a gyakorlatban milyen eredménnyel járnak” — mondta Eider Gardiazabal Rubial spanyol szocialista képviselő, aki a jogállamisági rendelet egyik kidolgozója volt.
Petri Sarvamaa, a finn néppárti képviselő, amiatt fejezte ki aggodalmát, hogy a reformok csak papíron maradnak:
„Nincs kétségem, hogy papíron minden rendben lesz, a magyar kormány mindent meg fog tenni, hogy elérje a célját. De a lényeg a megvalósításon lesz!”.
Terry Reintke, német zöldpárti politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy
Orbán könnyen kijátszhatja a jogszabályokat.
A német liberális Moritz Körner szintén azt hangsúlyozta, hogy kevés a törvényekre hivatkozni, a valódi változások alapján kellene dönteni a pénzmegvonásról.
A német zöldpárti Daniel Freund a létrejövő Integritás Hatósággal kapcsolatban megjegyezte: Bulgáriában 49 korrupcióellenes hatóság van, mégis az EU egyik legkorruptabb országa. „Hogy fog ez az új hatóság működni Magyarországon?” — tette fel a kérdését a politikus.
A fideszes Deli Andor nem értette, hogy az Európai Parlament miért tűzte napirendre a vitát egy olyan eljárásról, amely még nem zárult le. Úgy véli, ennek oka csakis a nyomásgyakorlás lehet a két döntéshozó intézményre: az Európai Bizottságra és a pénzügyminiszterek tanácsára.
Az Európai Parlament kedd délután szintén vitát tart a magyar jogállamisági eljárás legújabb fejleményeiről.
