Miközben mindent próbált másra kenni.
Szeptember 30-án és október 1-jén rendezik meg a Mathias Corvinus Collegium (MCC) védjegye alatt az MCC Budapest Summitot. A rendezvény megnyitóbeszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tartotta. A tárcavezető kiemelten beszélt a versenyképességről, az Európai Unióról és az Oroszország ellen kivetett gazdasági szankciókról.
A beszédét rögtön úgy kezdte, hogy a
„Mathias Corvinus Collegium egy olyan klub, ami
jobboldali keresztény értelmiségeket
fog össze, és lassan döntési-befolyásolási babérokra tör. Az MCC olyan témákkal foglalkozik, ami befolyásolja a kormány működését.”
A miniszter a beszéde elején kihangsúlyozta, hogy egy olyan dologra szeretné felhívni a figyelmet, ami Európát fenyegeti: a versenyképességre. Szerinte ebben a szankciós környezetben fel kell tenni a kérdést: mi lesz Európa versenyképességével?
„Ezzel a kérdéssel még mindig nem foglalkozunk, Brüsszel ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Hagyja, hogy a vállalatok magukat mentsék meg. Káosz uralkodik”
– fogalmazott péntek reggel a miniszter, aki hozzátette: amikor az unióról beszélünk, és a versenyképességről, akkor felhívja arra a figyelmet, hogy úgy érkezett meg az unió ebbe a háborúba, hogy versenyképessége alacsony volt. Szerinte Amerika és Kína sokkal nagyobb mértékben járul hozzá a globális GDP-hez, mint Európa.
A miniszter szerint azt szoktuk mondani, hogy Európa azért maradt le, mert a digitális megújulást nem végezte el. Kiemelte, hogy a világ 100 legnagyobb cége között az európaiak száma siralmas, szerinte a következő években a 100 között nem lesz európai vállalat. A miniszter szerint a pénzügyi központokban is kezdi elveszteni területét az unió.
Nagy Márton úgy véli, Európa olyan dolgot okozott magának, hogy nemcsak recesszió lesz, hanem hosszú távú versenyképességi problémák is.
Hiszen szerinte ezekkel a nyersanyagárakkal nem lehet versenyezni. Bár a versenyképesség tekintetében a dollár erősödik, az euró gyengül, ami javítja az európai versenyképességet, főleg, ha dollárban exportálnak. De a dollár erősödése semmi mást nem okoz, csak azt, hogy az inflációt elviszi máshova is a világban. Ez az infláció a gazdaságstabilitást rendíti meg. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a 2023-as növekedési prognózisuk szerint a piac már recessziót mutat.
A tőzsde elkezdte árazni az európai versenyképességet, ezért esik jobban az európai tőzsde, mint az amerikai. Szerinte az európai cégek értéke drasztikusan össze fog esni.
A mérethatékonyság az egyetlen megoldás a miniszter szerint, de ez úgy fog megtörténni, hogy például „egy magyar cég lenyel – mondjuk – egy szlovák céget. Egyes országokban az iparágak meg fognak szűnni, és azok más országokban meg fognak jelenni” – fogalmazott a miniszter.
Ha a munkaerőköltséget és az energiaköltségeket nézzük, akkor a miniszter szerint Magyarországon árbevétel-arányosan az energiaköltség korábban 1,5 százalék volt, ez 2023-ra 11 százalék lesz. 2023-ra magasabb lesz az energiaintenzitás, mint a munkaerő-intenzitás.
Nagy Márton szerint „nem az lesz a kérdés, hogy van-e szakképzett munkaerő, hanem hogy van-e áram. Már nem a munkaerőben fognak versenyezni egymással az országok, hanem energiában”.
A kkv-szektornál pedig 50 százaléknak nincsen szerződése, a teljes vállalati szektornak nincs szerződése, aki hozzátette, hogy a vállalatok többsége azt mondja már, hogy nem tud mit csinálni: hozzá kell nyúlni a munkaerőpiachoz. Jelezte, hogy a vállalatok többsége már
elbocsátásokat tervez,
ezért a kormány gondolkodik egy munkahelyvédelmi akciótervben.
A kormány elindította az energiaintenzív kkv-k megsegítésére indított programot. Emellett egy gyármentő programot is terveznek, erről már tárgyaltak nagyvállalatokkal. Ugyanakkor rendkívül nagy a bizonytalanság, mert könnyen lehet, hogy nem megtérülő beruházásokra ad pénzt a kormány – megjósolhatatlan, hogy két év után mennyi lesz a gáz ára. Szerinte a munkaalapú gazdaságról át kell állni az energiaalapú gazdaságra.
(via index.hu)
