Könnycsepp vagyunk Putyin szeme sarkában.
Felavatták a norvég gázt Dánián keresztül Lengyelországba szállító, évi 10 milliárd m3 kapacitású Baltic Pipe vezetéket a Szczecin mellett fekvő északnyugat-lengyelországi Goleniówban.
A beruházást jelképesen Andrzej Duda lengyel elnök, Mateusz Morawiecki lengyel, valamint Mette Frederiksen dán kormányfő avatta fel a goleniówi gázkompresszor-állomáson rendezett ünnepségen.
Andrzej Duda elmondta, a csővezeték biztosítja a lengyelországi gázszállítások diverzifikációját, megerősíti Lengyelország szuverenitását, és
függetleníti az országot az orosz gázszállításoktól.
A lengyel elnök szerint a vezeték nagyban hozzájárul az EU-s országok gázellátási problémájának megoldásához is, mivel így a gázt Lengyelországból „oda továbbíthatják, ahol szükség lesz rá”.
A Világgazdaság augusztusban arról írt, hogy elkészült a Lengyelországot és Szlovákiát összekötő gázvezeték, és „eddig 860 km készült el a Baltic Pipe rendszerből, azonban ez még folytatódik Magyarország, Ausztria és Románia irányába is”.
Morawiecki elmondta, Európában a gázszállítások terén
„véget ér az orosz dominancia korszaka, amit zsarolás, fenyegetések, nyomásgyakorlás jellemzett”.
„A Baltic Pipe ellensúlya annak, ami Putyin háborús terveit szolgálta, vagyis ellentéte az Északi Áramlat-1 és az Északi Áramlat-2 gázvezetékeknek”
— utalt Morawiecki a szintén a Balti-tenger alatt létesült orosz-német beruházásokra.
Az Északi Áramlat két csővezetékén napokban észlelt, egyelőre ismeretlen eredetű gázszivárgásokra utalva Morawiecki azt mondta:
„Világosan látjuk, hogy szabotázscselekményről van szó”, ami valószínűleg az ukrajnai helyzet eszkalálódásának újabb szakaszát jelenti.
Mette Frederiksen dán kormányfő az orosz gáztól való függetlenedés irányában tett fontos lépésnek nevezte a Baltic Pipe vezetéket. Azt mondta,
Moszkvának nem szabad megengedni, hogy fegyverként használja fel az energiát.
Az avató ünnepségen részt vett Terje Aasland norvég olaj- és energiaügyi miniszter is.
A Baltic Pipe október 1-jétől fog üzemelni. Az idei év végéig a PGNiG lengyel állami gázszolgáltató 900 millió m3 gáz szállítását tervezi ezen keresztül.
A vezeték jövő év elejétől fog működni, évi 10 milliárd m3 kapacitással.
A PGNiG a csővezetéken a norvégiai koncessziókon alapuló saját kitermelésű gázt és a norvég talapzatokon aktív más szállítókkal már aláírt szerződésekből származó gázt szállít majd. A legnagyobb volumenű szerződést a PGNiG pénteken írta alá a norvég Equinor céggel: így 2023 elejétől 10 éven keresztül évi 2,4 milliárd m3 gáz érkezik Lengyelországba.
Lengyelországban a Baltic Pipe hozzájárul az április végén megszűnt orosz gázszállítások helyettesítéséhez. A gázszükségletet Varsó katari és amerikai cseppfolyósított gáz (LNG) behozatalával is fedezi. A balti-tengeri Swinoujsciében működő LNG-kikötő kapacitását jövőre a tervek szerint 8 milliárd m3-re bővítik.
Az Energinet dán és a Gaz-system lengyel gázvezetékrendszer-üzemeltető közös beruházásaként létesített Baltic Pipe csővezetékrendszer összessen 900 km hosszú, a Balti-tenger felszíne alatti, 275 km hosszú részét 2020-ben kezdték el építeni. Az 1,6 milliárd euró értékű beruházás az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) 266 millió eurós támogatásával valósult meg.
(MTI / vg.hu)
