Nem lesz jó vége.
A hatósági ár bevezetése óta folyamatosan nőtt a kiskereskedelemben azoknak az árstopos élelmiszereknek a súlya, amelyeket az október 15-i szinten maximalizált fogyasztói árnál drágábban szereznek be a kereskedők.
A kereskedelmi cégek árbevétel-kiesése egyre nagyobb, és ez már
komoly pénzügyi veszteséget
is jelent számukra, amit hónapról hónapra görgetnek maguk előtt
– mondta a Népszavának Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára annak kapcsán, hogy a hétvégén a kormány az év végéig kitolta a már többször hosszabbított, legutóbb október 1-jéig meghirdetett élelmiszerár-stopot.
Ez azt jelenti, hogy a hét árstopos terméket – a kristálycukrot, a napraforgó étolajat, a BL 55-ös lisztet, a 2,8 százalékos UHT-tejet, a csirkemellet és far-hátat, valamint a sertéscombot – továbbra sem adhatják a boltosok drágában, mint tavaly október 15-én.
Vámos György személyes véleménye szerint célszerű lett volna elkezdeni októbertől az élelmiszerárstop fokozatos kivezetését. A szakmai szervezetek számos javaslatot meg is fogalmaztak a döntéshozóknak, de a kormány nyilvánvalóan a vásárlókat helyezte előtérbe – fogalmazott.
Úgy véli: nehéz a kormány helyzete, mert az árstop bevezetése óta – a háború, az energiaárrobbanás, az aszály következményeként – olyan drasztikus inflációs nyomás alakult ki, amelyet az árstop indításakor nem lehetett előre látni.
A beszerzési árak – az élelmiszeripar átadási árai – a fogyasztói áraknál is gyorsabban emelkednek. E téren a drágulási ütem júliusban 40 százalék felett járt, miközben a bolti ár augusztusban lépte át a 30 százalékos növekedési küszöböt. Márpedig a kereskedelmi cégek legnagyobb költsége a beszerzés, erre rakódik rá az árstopból fakadó veszteség, majd most a
rezsiárak
drasztikus drágulása – magyarázta.
Az élelmiszerárstoppal azonban nem csak ez a probléma. A választási kampány hevében bevezetett intézkedés óta több üzlet is limitálta az árstopos termékekből vásárolható mennyiséget, mégis egyre több helyen fordul elő hiány ezekből.
Lapunk tapasztalatai alapján a nyáron több Balaton-környéki diszkontban sem lehetett cukrot kapni, újabban pedig a
2,8 százalékos UHT-tej
hiányára panaszkodnak a vásárlók.
A kormányhivatalok folyamatosan ellenőrzik e téren is a kereskedőket. Azt is vizsgálják: tartanak-e készleten az árstopos termékekből annyit, mint tavaly az egyes naptári napok éves átlagában. A Lidlt és a Tescot is megbírságolták már, mert a fogyasztóvédelem szerint egyes üzleteikben nem feleltek meg ennek az előírásnak.
A még tavasszal történt esetekről a vg.hu számolt be nemrég; a portál szerint a Tesco súlyos beszállítói problémákkal indokolta a hiányt.
Az étolaj, a cukor, illetve egyre több termék tekintetében a beszállítói kiszolgálási szint
kritikus,
így egyre többször hiába rendelnek, nem érkezik be a központi raktárba az elvárt mennyiség. Emiatt az áruházaikba nem tudják a tervezett mennyiséget szállítani, és ez vezetett ahhoz, hogy a kérdéses ellenőrzés során a hatóság üres polcokat talált – érvelt az áruházlánc.
Vámos György arra is felhívta a figyelmet, hogy az árstop bevezetése egy torz árazási szerkezetet alakított ki az élelmiszer-kiskereskedelemben. Több, az adott kategórián belül magasabb minőséget képviselő termék most sokkal olcsóbb lett, mint az alacsonyabb minőségű.
A 2,8 százalékos UHT-tej például sokkal kevesebbe kerül, mint a korábban rendre olcsóbban árult 1,5 százalékos UHT-tej. Torzultak az árak a csirke-,és a sertéshús piacán is. Emiatt pedig a fogyasztás szerkezete is megváltozik, amihez a termelői piac sem tud adottságai és lehetőségei miatt alkalmazkodni – magyarázta.
