Elfogyott a pénz.
Leállt a Dunaferr második nagyolvasztója is, miután a koksz beszállítását évek óta végző Donau Brennstoffkontor nevű cég megtagadta a nyersanyag-beszállítást. A cég ennek kapcsán közleményt adott ki, amelyben leírták, hogy állami segítség nélkül végleges leállásra kényszerülnek.
A Dunaferr közleményét az alábbiakban idézzük:
„Az energiaválság és az acélpiaci pangás miatt Európa jelentős acélgyárai után 2022. szeptember 16-án kritikus lépésre kényszerült a DUNAFERR is, melynek következményei végzetesek is lehetnek az egyik legnagyobb magyar iparvállalat szempontjából.
Az iparág kormányzati megsegítésével még mindig van esély arra, hogy a vállalat talpra álljon, túlélje a kialakult helyzetet, és továbbra is munkahelyet biztosítson négyezer-ötszáz munkavállalójának, valamint további több tízezer, a társaságcsoport beszállítóinál, alvállalkozóinál, partnereinél dolgozó embernek.
Bár már az elmúlt időszak is kritikus volt, de sok más uniós acélipari szereplővel szemben, a DUNAFERR mindeddig talpon tudott maradni: még ha visszafogottan is, de termelt. Mára azonban tarthatatlanná vált a cég helyzete, és az egyik nagyolvasztó hetekkel ezelőtti leállítása után, ezen a héten pénteken a DUNAFERR arra kényszerült, hogy leállítsa a másik nagyolvasztóját is.
A leállás közvetlen oka, hogy a nélkülözhetetlen alapanyag – koksz – beszállítását évtizedek óta végző partner, a Donau Brennstoffkontor GmbH (DBK), váratlanul megtagadta a szállítást. A koksz-hiány miatt bekövetkezett kényszerű leállás azt jelenti, hogy jelenleg nincs lehetőség nyersvas- és acélgyártásra a DUNAFERR-nél.
A DUNAFERR túlélésére az egyetlen esély, hogy a termelést fent tudja tartani, és rövid távon újra tudja indítani a nagyolvasztóit, mert a hosszabb leállás – elsősorban az újraindulás műszaki kockázatai és költségei miatt – ellehetetlenítené a DUNAFERR működését. Az egyetlen megoldás az lehet, ha a szükséges mennyiségű és minőségű koksz beszállítását újra, legkésőbb egy héten belül megindítja a DBK.
A DUNAFERR továbbra is megpróbál kitartani, szándékában áll a szerződéses kötelezettségeit teljesíteni és a munkavállalókat továbbra is foglalkoztatja. Ennek rövid távon a koksz szállítás újra indulása az elengedhetetlen feltétele, de közép- és hosszabb távon az iparági krízis helyzetben
a túlélés egyetlen lehetőségét az állami beavatkozás jelentheti.
A tulajdonosi viszonyok rendezetlensége ellenére a DUNAFERR számos partneri megállapodás révén biztosította működését és finanszírozását az elmúlt 2 évben. A COVID-válsággal járó visszaesés után a cég képes volt megkapaszkodni és lehetőségeihez mérten kihasználni a pandémiás mélypont után a piaci fellendülést.
Azonban az ukrán-orosz háború, az Európára rászakadó energiaválság, valamint logisztikai nehézségek mára a DUNAFERR-t is olyan helyzetbe sodorták, amellyel a társaságcsoport egyedül képtelen megbirkózni.
A háború kitörésekor az acélpiacon jelentős kereslet volt, és a legtöbb vállalat teljesen feltöltötte készleteit. Ennek következtében a háború kitörése utáni időszakra az európai piacon a kereslet elapadt, és a késztermékek árai drasztikusan visszaestek.
A melegen hengerelt acéltekercs ára 2022. február és augusztus között 25%-kal csökkent. Mindeközben az energiaárak soha nem látott módon emelkedtek: a 2022. júliusában 270 EUR/MWh villamos energia ár augusztusra két és félszeresére, 700 EUR/MWh fölé emelkedett.
A földgáz ára pedig 1,5 év alatt több mint tízszeresére drágult. Ahhoz, hogy ezt a drasztikus energiaár-növekedést képes legyen kigazdálkodni, a vállalatnak egy tonna melegen hengerelt acélterméket 1200-1300 eurós áron kellene értékesítenie, miközben a jelenlegi 750 eurós tonnánkénti piaci ár ettől jelentősen elmarad.
A körülményekre jellemző, hogy az elmúlt időszakban volt olyan nap az energiatőzsdéken, amikor néhány óra alatt 240%-kal emelkedett a villamos energia ára. Ezt a hatalmas terhet és bizonytalanságot az acéliparhoz hasonló energiaigényes iparágak képtelenek egyedül kezelni.
Éppen ezért is siettek számos országban az ipar gerincét jelentő acélgyárak segítségére a kormányzati szereplők, és itthon is ennek megfelelően kezdődtek meg a tárgyalások az iparág és a kormányzati szakemberek között.
A válság nemcsak a DUNAFERR-t, hanem a második legjelentősebb hazai acélgyártót, az ÓAM Ózdi Acélművek Kft-t is érinti, ahol a veszteség minimalizálása érdekében már többször felfüggesztették a termelést.
Míg az ózdi acélgyár technológiájában a leállás és újraindulás nem okoz megoldhatatlan problémát, addig a DUNAFERR berendezései igénylik a folyamatos üzemeltetést, és ezért a vállalat eddig a termelés visszafogásával igyekezett minimalizálni veszteségét.
A kormányzat időközben elkezdte a nagy iparvállalatok – így a DUNAFERR – számára is segítséget jelentő támogatás kereteinek kidolgozását. A gyármentő program elsősorban az energiaár csökkentő intézkedések és bértámogatások, valamint adókedvezmények, vagy a konkurensek által külföldről behozott termékekre kivetett magasabb „védővámok” útján segíthet. A kiutat a DUNAFERR számára is a kormányzati intézkedések lehető leggyorsabb bevezetése jelentheti.
Mindeközben a DUNAFERR továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy elkerülje a hosszabb távú teljes leállást, és bízik benne, hogy a helyzet súlyosságát megértve minden érintett fél támogató partnerként fogja segíteni a társaságcsoportot és az ott dolgozó több ezer embert a most következő kritikus napokban.
A DUNAFERR sorsa és ezzel a régióban több ezer család megélhetése a következő egy hétben dőlhet el.
(dunaferr.hu nyomán)
