A sztrájk alapjog.
A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek, mert elvették tőlük a sztrájkjogot — közölte közleményben a PSZ és a PDSZ szerdán.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) csaknem egy éve küzd azért, hogy a pedagógusok sztrájkolhassanak a jobb munkakörülményekért és a magasabb bérért.
A kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg
a minimálisan kötelező szabályokat,
azaz hogy melyek azok a feladatok, amiket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk egy esetleges sztrájk alatt.
Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.
A kormány viszont egyoldalúan és visszaélve erőfölényével úgy alakította a szabályozást, hogy a szülők és gyerekek gyakorlatilag semmit ne vehessenek észre a sztrájkból.
A PSZ és a PDSZ ezért először Alkotmánybírósághoz fordult, de az mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszt.
A két szakszervezet ezért most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével
a strasbourgi bírósághoz fordult.
„Gond van a rendeleti jogkorlátozás arányosságával is. A strasbourgi bíróság gyakorlata csak azokat a korlátozásokat tekinti elfogadhatónak a sztrájkjognál, ahol létfontosságú szolgáltatásokat nyújtó dolgozóktól zárják el jogszabállyal a munkabeszüntetés nyomásgyakorló eszközét, de még ebben az esetben is vizsgálni kell, hogy a korlátozás arányos-e.
A tanár létfontosságú munkát végez, de azt senki sem állíthatja, hogy emberek életét vagy egészségét az veszélyeztetné azzal, ha pár órát, napokat vagy akár heteket is sztrájkolna.
A kormányszervnek számító tankerületek most sorra azzal
fenyegetik a pedagógusokat,
hogy ha részt vesznek a múlt héten elindult polgári engedetlenségi akciósorozatban, és nem tanítanak, akkor elveszíthetik munkájukat. Az egyik miskolci gimnázium igazgatóhelyettesét már fel is mentették mint vezetőt, mondván, jogot sértett azzal, hogy engedély nélküli munkabeszüntetésen vett részt.
A jogsértő helyzetet valójában nem a tiltakozó tanárok idézték elő, hanem maga a kormány. Az az alapjog, amit nem lehet gyakorolni, csak írott malaszt. Ha legálisan semmilyen formában nem lehetséges érdeket érvényesíteni a munkavállalónak, akkor már csak a polgári engedetlenség marad nekik. A kormány ezt tudja jól, mert a csapdát maga állította önkényes jogalkotással és hatalomgyakorlással a pedagógusoknak”
— írják a közleményben.
A mostani strasbourgi eljárást azért indította el a PSZ és a PDSZ, hogy a tiltakozók kiszabaduljanak a csapdahelyzetből, a tanárok visszaszerezzék sztrájkjogukat, és ne legyen szükség többet polgári engedetlenségi akciókra.
