Nagyon kell a pénz.
A kormány a korrupcióellenes hatóságot és munkacsoportot jelentős hatáskörökkel ruházná fel az európai támogatásokkal kapcsolatos közbeszerzések vizsgálatára és szükség esetén a beavatkozásra, tagjaik nagy részét pedig feddhetetlen, szakmailag elismert, pénzügyi és jogi kérdésekben tapasztalt szakemberekből verbuválná, erről értesült a Népszava kormányközeli forrásokból.
A Népszava úgy tudja, egy új ígéret szerint a függetlenség garanciáival körülbástyázott, nemzetközi szervezetek bevonásával felállított intézményrendszert állítana fel a kormány, hogy
az uniós pénzekkel elkövetett csalásokat megelőzze és kiszűrje.
Ez azt jelentené, hogy a Hatóságba jelentkező pályázókat egy háromtagú, nemzetközi szervezetek képviselőiből álló testület értékelné, kinevezésüket pedig az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezné a köztársasági elnöknél.
Az igazgatóságba nem lehetne kormánytagot vagy pártpolitikust delegálni, a testület tevékenységét pedig
kétévente felülvizsgálnák, szintén nemzetközi részvétellel.
Az Orbán-kormány jogszabályi kötelezettséget vállalna arra is, ha egy vizsgált gazdasági szereplő megtagadja az OLAF-fal való együttműködést, például elmulaszt átadni dokumentumokat vagy nem engedélyezi a házkutatást. Ebben az esetbe magyar fél az adóhatóság képviselőjének kirendelésével biztosítja az OLAF kérésének végrehajtását.
A kormány az uniós források miatt több mint
10 jogszabályt hoz létre vagy módosít.
Az Európai Bizottság ezek felülvizsgálatát szeptember 22-éig végzi el, ezt követi majd az Európai Parlament döntése. A tét óriási, a tárgyalások kimenetelétől függ, hogy
Magyarország hozzájut-e a 2021-2027 közötti EU-s költségvetés és helyreállítási alapok pénzéhez.
(via nepszava.hu)
