Ennek nem fog örülni.
A francia AFP nevű hírügynökség vasárnap kiszivárogtatta az Európai Bizottság törvénytervezetét, amellyel az újságírók és szerkesztőségek függetlenségét szeretnék megvédeni. A rendelet célja emellett, hogy szabályozzák a médiavállalatok hatalomtól való függetlenségét, átláthatósági követelményeit, valamint hogy előírásokat fogalmazzon meg a tagállamok számára a médiatulajdonlás kapcsán.
A rendelettel a Bizottság számára lehetővé válna, hogy a szabályok megszegése esetén eljárást kezdeményezhessen a tagállamok ellen az európai bíróságokon. Az egyik fő kezdeményező Věra Jourová, az EB alelnöke, aki korábban többször kifejezte, hogy a Bizottságnak nincs hatásköre a médiaszektorok szabályozására.
Az AFP külön kitért Magyarország példájára, ahol a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amivel az európai versenyjogi szervezetek nem tudtak mit kezdeni. A mamutcég jelentősen torzította a versenyjogi helyzetet a médiapiacon hazánkban.
Az EB szeretné, ha minden tagállam különböző szempontok szerint értékelné a médiapiaci koncentrációt a szerkesztői függetlenségre és a sokszínűségre gyakorolt hatások alapján.
A tervezet
egy új európai médiatanács felállítását is előirányozza,
amely a tagállamok szabályozó hatóságainak szereplőit tömörítené. A szervezet minden olyan helyzetben véleményt és ajánlásokat fogalmazna meg, ha egyes piacokon összefonódások vagy politikai beavatkozások révén médiakoncentráció jönne létre.
A forrásvédelem biztonságára is kitér a tervezet, amely tiltja az újságírók és családtagjaik elleni kémkedést — azzal a kitétellel, hogy „nemzetbiztonságilag indokolt helyzetekben” megengedett lenne a megfigyelés. Ezt a pontot a Pegasus-botrányra hivatkozva fogalmazták meg.
A közszolgálati médiára vonatkozó rész azt teszi lehetővé, hogy a tagállamok közmédiái esetében mindig átláthatóan és megkülönböztetéstől mentesen nevezzenek ki vezetőket. A szlovén helyzetre hivatkozva azt is kiemelték, fontos a szükséges anyagi forrás biztosítása — az ország miniszterelnöke hónapokig megvonta a forrásokat a helyi közmédiától.
Az állami reklámok esetében átláthatóságra van szükség az EB jelentése szerint, és a hatóságoknak nyilvánosságra kell hozni a költéseket és az abból részesülő médiumok nevét. Arra is kitértek, hogy
a médiumok tulajdonosainak nevét is nyilvánosságra kell majd hozni.
Az Európai Lapkiadók Szövetsége és az Európai Magazinmédia Szövetség ellenzi a döntést. Arra hivatkoznak, hogy szerintük az sértheti a befektetés és a vállalkozás szabadságát.
Věra Jourová arról nyilatkozott, hogy nagy csatákra számít a tagállamokkal ebben a kérdésben. Egyes kormányok és oligarchák félthetik majd a média által megtámasztott hatalmukat. A médiumok a jövőben ugyanis
nem lehetnének tovább eszközei az autokratikus kormányok fennmaradásának.
