Lebuktak.
Augusztus elején jelentette be a kormány, hogy egy gigantikus, 7,3 milliárd eurós beruházás indul Debrecenben: a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) épít akkumulátorgyárat mai értéken mintegy 3000 milliárd forintból.
A projektet sokáig igyekezett titkolni a kormány: először Orbán Viktor miniszterelnök tett említést arról az év elején, hogy egy magyar mércével rendkívül nagy – szavai szerint 6 milliárd eurós – beruházás van kilátásban, de a verseny érte
még nem lefutott.
Holott akkor már születőben volt a cég, amelyik a nagyberuházót képviseli Magyarországon.
Orbán beszédét követően a lapok egyből elkezdtek nyomozni, de az illetékesek ügyeltek arra, hogy ne áruljanak el információkat a beruházóról. Annyi szivárgott ki, hogy a befektetésnek vélhetően a gépjárműiparhoz lesz köze, és az ország keleti felében lesz az otthona. Majd arról lehetett olvasni, hogy Szlovákia, pontosabban Kassa a vetélytárs.
Nyár elején jelentek meg az első konkrétabb információk arról, hogy a CATL lehet a beruházó: a cég akkor már toborozta a munkaerőt, illetve külföldi hírforrások szerint 200 hektáros területet készült vásárolni Magyarországon. A gyár építését viszont hivatalosan csak nyár végén jelentették be.
Ugyanakkor a cégnyilvántartás szerint
már februárban elkezdte
kialakítani magyarországi bázisát a CATL, írta meg a 24.hu. A vélhetően a beruházás előkészítésére létrehozott Contemporary Amperex Technology Hungary Projekt Menedzsment Kft.-t február 4-én jegyezték be, 8500 eurós jegyzett tőkével. Ez nagyságrendileg megfelel a kft.-k alapításakor elvárt minimum 3 millió forintnak – ami viszont édeskevés egy 7,3 milliárd eurós projekt végrehajtásához, és azt sugallja, hogy ennek a cégnek valóban csak az adminisztratív előkészítésben lehet szerepe. Vagy idővel feltőkésítik, hogy sokkal nagyobb szabású feladatok ellátására is alkalmas legyen.
A céget egy Madách Imre úti irodaházban jegyezték be, ugyanarra a VII. kerületi címre, ahová a kézbesítési megbízottat, a Lakatos, Köves és Társai Adó- és Vezetési Tanácsadó Zrt.-t. Ugyanennek a cégnek az ügyfelei közt találjuk a Roszatomot is: az orosz cég a paksi atomerőmű bővítésének kivitelezője. Valamint számos bankot és nagy céget is a referenciáik közt tartanak számon, például a Vodafone-t, amelybe épp most vásárolja be magát kisebbségi tulajdonosnak a magyar állam.
Kormányzati bejelentés szerint a debreceni gyárnak 2025-ben már működnie kell, mert a technológiaváltás közepén járó megrendelők – a nálunk jelen lévő autógyárak, mint a Mercedes és az Audi – ugrásra készen várják a termelés elindulását. A projekt méretei valóban lenyűgözőek: 3000 milliárd forint a magyar gazdaság nominálisan számolt éves hozzáadott értékének 5,5–6 százaléka. A 9000 munkahely szintén kecsegtetően hangzik, bár hallani aggodalmas hangokat, hogy a térség nem képes ennyi képzett dolgozót rendelkezésre bocsátani, így lehet, hogy
Ukrajnából kell toborozni
embereket.
Egy ekkora beruházás nem hagyja érintetlenül a külkereskedelmi egyenlegünket sem, hiszen a gyár felépítése, berendezése a csúcstechnológia miatt erősen importigényes, míg az évek múlva elinduló termelés az exportnak adhat lökést.
Nagy kérdés továbbá, hogy a beruházó a saját tőkéjéből, vagy hitelből finanszírozza a gyár megépítését. Tekintettel a projekt méretére, valószínűleg szükség lesz hitelre, ennek biztosítására azonban a hazai bankrendszer nem biztos, hogy képes lenne, még szindikált hitel (amikor több bank áll össze, és együtt biztosítják a forrást, megosztva a kockázatokat) formájában sem. Ha viszont a külföld felé adósodik el a beruházó, és az adósságot a magyar leánycégében tartja nyilván, akkor az megint csak egyenlegrontó hatású.
Kapcsolódó:
Ez fájni fog: Sokba fog kerülni Magyarországnak, hogy idejön a kínai akkumulátorgyár
(via 24.hu)
