A módosított rendelet valójában még mindig megengedi a védett erdők pusztítását.
Az Agrárminisztérium utasításba adta, hogy mégsem lehet mindenhol tarvágást végezni, ám a korlátozás a védett erdőknek csak egy részére vonatkozik. Magyarország 749 ezer hektárnyi, elsődlegesen védelmi rendeltetésű erdeinek mintegy fele továbbra is veszélyben van.
A kormány augusztus 4-én adta ki a nagy felháborodást kiváltó rendeletet, amely jelentősen lazította a fakivágás szabályait, és még természetvédelmi rendeltetésű, őshonos fákból álló erdőkben is teljes körűen engedélyezte a tarvágást.
Augusztus 16-án a Hivatalos Értesítőben újabb fakivágást szabályozó utasítás jelent meg, ami részben orvosolta a korábbi botrányos kormányrendelet okozta problémákat. Sokan úgy értelmezték a változást, hogy a kormány visszakozott és visszaállította a természetvédelmi oltalom alatt álló erdők korábbi védelmi garanciáit, ám az ördög ezúttal is a részletekben rejlik — írta az Átlátszó.
Valójában a módosított rendelet még mindig teret ad a védett erdők pusztításának.
Bizonytalan, hogy a miniszteri utasításban megnevezett természetvédelmi és Natura 2000-es, elsődlegesen védelmi rendeltetésű állami erdők közül valójában melyek kapták vissza a korábbi védelmi korlátozásokat.
Az viszont biztos, hogy az állami, védelmi rendeltetésű erdők jelentős része – a nem természet-, hanem árvíz-, talaj-, honvédelmi és egyéb minősítésű erdők – nem élveznek valódi védelmet az új miniszteri utasítás alapján. Mindezt fokozza, hogy a magánkézben levő védett erdőkre vonatkozóan is érvényben maradt a tűzifarendelet.
Országszerte így még mindig több tízezer hektárnyi védett, Natura 2000 vagy őshonos erdő lehet veszélyben.
A rendelet értelmében a természetvédelmi és Natura 2000-es területekre továbbra is vonatkoznak bizonyos természetvédelmi szigorítások, de így is több jelentős lazítás lépett életbe.
A rendelet kimondja többek között azt is, hogy a természetvédelmi területen idegenhonos fafajokból álló állomány kitermelése után az erdő felújítása során nem szükséges fafajcserés szerkezetváltást végezni, és
„az erdőfelújítás természetes úton is elvégezhető”.
Tehát a természetvédelmi oltalom alatt álló erdőkben kivágott nem őshonos fákat nem kell pótolni őshonosokkal, a letarolt területet egyszerűen ott lehet hagyni.
A rendelet továbbá megszünteti a tilalmát annak, hogy az állam 100 százalékos tulajdonában álló, a természetvédelmi, Natura 2000, tájképvédelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőkben tarvágást alkalmazzanak.
Az rendelet a 2009-es erdőtörvényre hivatkozik, azonban nem állította vissza az abban szereplő védelmet.
Figyelembe véve az egyéb védelmi kategóriákat, a 749 ezer hektárnyi védett erdő helyett már csak 464 ezer hektárnál tartunk, ennyi természetvédelmi vagy Natura 2000-es terület lehet Magyarországon összesen – csakhogy még ebből is ki kell vonni a magánkézben lévő területeket, hiszen azokra szintén nem vonatkozik a védelmi rendelet. Ez további több tízezer hektárt jelenthet.
A kormany.hu-n található legfrissebb, 2020-as Erdőmérlegből csak az derül ki, hogy az összes védelmi rendeltetésű magánerdő összterülete (fával borított területet figyelembe véve) mintegy 188,4 ezer hektár.
Arról már négy évvel ezelőtt is keringtek hírek, hogy az állami erdőgazdaságokat egy törvénymódosítással vállalkozóknak játszanák át. Számos kormánytag is erdőbirtokos: Rogán Antal például vagyonbevallása alapján összesen kilenc hektárnyi erdőterület tulajdonosa.
Lázár János Hódmezővásárhely mellett szerzett 3,5 hektárnyi erdőt ingatlan-haszonélvezőként, Nagy István agrárminiszternek pedig Levél településnél van 6,3 hektár erdő-gyep besorolású ingatlana.
