Megrendült a bizalom.
Két hét múlva megint Magyarország lesz az Európai Parlament (EP) plenáris ülésének egyik témája, a képviselők várhatóan keményen fellépnek azzal szemben, hogy uniós forrásokhoz jusson az ország, amennyiben nem tisztelik a jogállamot — számolt be róla az Eurológus.
Előreláthatólag szeptember 14-én fogja tárgyalni az EP plenáris ülése azt a jelentést, amelyben a magyar jogállamiság elmúlt négy évéről lesz szó, majd ezek után a képviselők szavaznak is fognak minderről. Ebben többek közt az olvasható, hogy
- Magyarország „a választási autokrácia hibrid rezsimjévé” vált;
- a helyzet az elmúlt években romlott, amit az EU tétlensége is súlyosbított
- a képviselők szerint a lisszaboni szerződés 7. cikkelye szerinti eljárás további késleltetése a jogállamiság Tanács általi megsértését jelentené.
Emellett a képviselők felszólítanák az Európai Bizottságot, hogy
- tartózkodjon a magyar helyreállítási terv jóváhagyásától mindaddig, amíg Magyarország maradéktalanul eleget nem tesz az európai szemeszterre vonatkozó összes ajánlásnak, és végrehajtja az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága valamennyi vonatkozó ítéletét;
- alkalmazza szigorúbban a meglévő szabályokat a visszaélések elkerülése érdekében;
- továbbá zárja ki a finanszírozásból azokat a kohéziós programokat, amelyek hozzájárulnak az uniós alapokkal való visszaéléshez vagy a jogállamiság megsértéséhez.
Mindezek mellett
egybehangzóan kinyilvánították Magyarország helyzetének romlását 2018 óta.
Elítélik a „magyar kormány szándékos és szisztematikus erőfeszítéseit” az uniós alapszerződés 2. cikkében foglalt európai értékek aláásására, de kiemelik, hogy
a határozott uniós fellépés hiánya hozzájárult a választási autokrácia hibrid rezsimjének létrejöttéhez.
Rámutattak arra is, hogy a tagállamok körében nem szükséges az egyhangúság „az uniós értékek súlyos megsértésének egyértelmű kockázatának azonosításához, sem pedig konkrét ajánlások és határidők megfogalmazásához”.
Érdemes megjegyezni azonban azt is, hogy ez egy politikai nyilatkozat lesz, mely semmiféle jogi következményt nem támaszt sem a tagállamok, sem az Európai Bizottság felé.
Azonban az Eurólógus kommentárja szerint az EP-ben ritkán látott egység alakult ki, amely alkalmas arra, hogy kényszerítő erőként működjön például akkor, amikor Ursula von der Leyen vagy a tagállami vezetők más ügyekben a parlament támogatását kérik.
