Nem tetszik nekik, hogy Magyarországon állami kontroll alá kerül az internet és a távközlés.
A nagy tekintélyű, a világ gazdasági és üzleti köreinek meghatározó véleményformáló lapja, a Financial Times szerkesztőségi cikkben tért vissza a Vodafone magyarországi leányvállalatának felvásárlására, nem túl jó színben feltüntetve Orbán rendszerét, írja a napi.hu.
A Vodafone bejelentése arról, hogy 1,8 milliárd euróért eladta magyarországi érdekeltségét két a magyar államhoz kötődő holdingnak nem sokat árul el arról, mi volt a haszna ebből a távközlési vállalatnak, ám annál többet mutat arról, mit jelent ez Magyarországnak — írja a Financial Times szerkesztőségi cikkében.
Szemben más esetekkel semmi jele annak, hogy a brit vállalatot noszogatták volna az eladásra, motivációja az lehetett, hogy egyszerűsítse nemzetközi vállalati szerkezetét és a vevő nagyvonalú árat kínált a portékáért. A magyar oldalon ez a következő lépés annak az állami dominanciájú, uram-bátyám kapitalizmusnak a kiépítésében, amin Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke dolgozik — írták az angol üzleti lap szerzői.
Orbán nincs egyedül Kelet-Közép-Európában azzal az ambíciójával, hogy visszaszorítsa országa gazdaságában a külföldi tulajdont, mert úgy látja, hogy az 1990-es évek privatizációja során túl nagyra nőtt a súlya a hazai tulajdonú vállalatok rovására. Ugyanakkor nála ez egybefonódik
egy olyan társadalmi-gazdasági rendszer létrehozásával, ami túlélné, ha a Fidesz elvesztené a politikai hatalmat Magyarországon.
Mint írták, ennek részeként a pénzügyi forrásokat és az üzleti lehetőségeket az ország vezetéshez lojális, az államhoz kötődő üzleti elithez csatornázzák,
így kialakult egy a volt szovjet tagköztársaságokra emlékeztető rendszer, amelynek fontos szereplői az „Orbán-oligarchák”.
Az ilyen szisztémák hátránya, hogy az üzlet a kormány kiszolgálójává válik és
a tőke elosztása uram-bátyám kapcsolatok alapján történik,
ami rontja ennek hatékonyságát. Ezen belül elvileg egy magyar tulajdonú stratégiai bank létrehozása jó ötlet – utalnak a szerzők a Magyar Bankholdingra -, ám ha a rezsimhez kötődők finanszírozására szolgál, akkor ez már kevésbé igaz.
Az ilyen rezsimek további kockázata, hogy intézményesítik a korrupciót.
Az EU visszatart 15 milliárd euró támogatást az unió közös újjáépítési alapjából, mert problematikusnak tartja a jogállamiság helyzetét Magyarországon.
Kitértek arra is, hogy Brüsszelben attól tartanak, hogy Orbán valamiféle „light putyinizmust” csempész be az unió falai közé. A magyar kormány taktikai engedményekkel akar hozzáférni a pénzhez, ám a Vodafone-üzlet arra utal, hogy az „orbánizmust” még jobban körbebástyázták.
