A magyar vezető szembesül a valósággal.
A The New York Times közölt összegző cikket Magyarországról, melyben arról írnak, hogy a magyar miniszterelnök szembe kell nézzen a valós gazdasági krízissel, mint valódi ellenséggel.
Mint megjegyezték, a kormányzó párt négy egymást követő választást megnyert, az igazságszolgáltatást és a médiát is maga alá gyűrte, továbbá átírta az alkotmányt is.
Kitértek rá, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök és kormánypártja a Fidesz, most megbékíthetetlen a vele szemben álló politikai erőkkel: a gazdaság törvényeivel, és miközben
a kormány a nagy költségvetési hiánnyal harcol, a hétköznapi magyar emberek az egyre drámaibb mértékű inflációval küzdenek meg.
„A valóság hirtelen kopogtat Orbán ajtaján”
— idézi a lap Bod Péter Ákos, korábbi jegybankelnököt.
Arra is kitértek, hogy Magyarország gazdasági gondjai egyre nőnek, különösen az infláció és a gyorsan leértékelődő forint miatt. Ugyan széles körű a társadalmi felháborodás, hozzáteszik, hogy a fővárosban a rendszeres utcai tiltakozások sem fenyegetik a kormányt, 2026-ig pedig nem lesz országgyűlési választás.
Orbán kényelmetlen helyzetbe került, mint Európa leghangosabb kritikusa, és mint a nemzeti szuverenitás kitartó védelmezője. Mint írják, most azoktól kérnének pénzt, akiket éveken át szidalmaztak, ám most jó volna, ha „kiköhögnének” nekik több tízmilliárd dollárt.
Orbán elkezdte a megszorító intézkedések bevezetését, megemlítették a nagyon drága villany- és benzinárszabályozást –, amik segítségével a Fidesz egyébként elsöprő győzelmet aratott az áprilisi választásokon.
„Itt mindenki a Fideszre szavazott, de most sokan úgy érezzük, hogy elárultak”
— mondta a 48 éves Ábrahám Róbert profi dobos Rétságban, egy olyan kerületben, ahol a Fidesz jelöltje a szavazatok 60 százalékát vitte el áprilisban.
Ábrahám elmondta, nem igazán zavarja a jövő hónapban várható áramdrágulás: családja otthonát és kályháját tűzifával fűti. De ennek ára – mint mondta –
a választás napja óta megduplázódott.
A lap kitér arra is, hogy a kormány a közelmúltban enyhítette az erdőkben a fakivágások korlátozását, hogy megpróbálja csillapítani az olyan emberek haragját, mint Ábrahám is. Ez azonban feldühítette a zöld aktivistákat is, akik tiltakoztak Magyarország veszélyeztetett erdei védelmében.
Debre Ilona, mint egy közeli faluból származó keresztény úgy fogalmazott, undorodik Orbánnak a keresztény értékek védelmezőjének önként vállalt szerepétől, mint mondta, a gazdasági zűrzavar reményt adhat arra, hogy „Isten végre megbünteti ezt a kormányt”. Hozzátette, ez messze van, mert „Magyarország birkanemzet”, de „még mindig abban reménykedünk, hogy Brüsszel nyomást gyakorolhat Orbánra azzal, hogy nem ad neki több pénzt”.
A lap arról is írt, hogy más európai országokkal ellentétben Magyarország viszonylag stabilan tartotta az olaj- és földgázellátást , köszönhetően oroszbarát politikájának, viszont Európa többi része megpróbálta leszoktatni magát az orosz energiáról .
Megjegyzik: a magyar energiapiacot viszont torzította a kormány választás előtti döntése,
amely korlátozta a fogyasztók által fizetett gáz árát.
„Ez tipikus szocialista gazdaságpolitika – az árrögzítés mindig hiányhoz vezet” — idézte a lap Bokros Lajos közgazdászt, korábbi pénzügyminisztert. Hozzátették: ezek a cégek most újra az állam kezében vannak, miután Orbán államosította őket.
Kiemelték
Magyarország júliusi 14 százalékos inflációs rátáját,
amely magasabb, mint az eurót használó országok júliusi, közel 9 százalékos átlagos inflációja. Hozzátették, a közgazdászok szerint a laza monetáris és fiskális politikák által táplált infláció Magyarországon jóval azelőtt emelkedett, hogy Oroszország februárban megtámadta Ukrajnát.
Kitértek arra is, hogy a Standard & Poor’s hitelminősítő múlt heti értékelésében Magyarország gazdasági kilátásait stabilról negatívra módosította. A hivatal arra figyelmeztetett, hogy
brüsszeli pénz nélkül Magyarország gazdasági növekedési üteme és államháztartási hiánya súlyos károkat szenvedhet.
Egy másik hitelminősítő intézet, a Fitch valamivel optimistább értékelést adott, így júliusban stabil kilátást adott Magyarországnak. Ennek ellenére aggodalmát fejezte ki a „magas államadósság, az unortodox fiskális és monetáris politikai lépések és a kormányzási mutatók romlása” miatt.
Az egyre inkább tekintélyelvű rendszerben Orbán egyedül alakítja ki a gazdasági és egyéb politikákat, gyakran változtatva az irányt, hogy így gyengítse politikai ellenfeleit, és elkerülje a befektetőkkel és az Európai Unióval fenntartott kapcsolatok megszakítását — írták.
Megemlítik, hogy a költségvetési hiány miatti nyomásra Orbán júniusban úgy döntött, hogy „többletadót” vet ki számos olyan vállalatra, amelyek közül néhány „extra profitra” tett szert az olajár emelkedéséből, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát.
Michael O’Leary, a Ryanair ír fapados légitársaság főnöke „hülyeségnek” minősítette az adót, és azt mondta, hogy elküldi a magyar gazdaságfejlesztési miniszternek az „Economics for Dummies” című kiadványt. Amikor a Ryanair azt mondta, hogy a többletköltségeket az utasaira hárítja, Nagy Márton bejelentette, hogy Magyarország vizsgálatot indít a légitársasággal szemben.
Megjegyezték azt is, hogy Orbán megpróbált témát váltani,
az ukrajnai háborút és az Európai Unió szankcióit okolta Magyarország gazdasági gondjaiért, és felpörgette kedvenc kultúrháborús témáit.
„Orbán soha nem szeret pénzügyi vagy költségvetési kérdésekről beszélni”
— mondta Bokros Lajos, hozzátéve, „számára ezek unalmas kérdések. Számára sokkal érdekesebb a Nyugat hanyatlása”.
Mint írták, Orbán hivatala és három gazdasági ügyekért felelős minisztériuma nem válaszolt az interjúkérésekre.
Múlt hónapban tartott beszédében, néhány nappal azután, hogy felröppent a hír, hogy az Orbán-kormány megszegi korábbi választási ígéreteit – miszerint az áramárak felső határa marad -, Orbán könyörgött, hogy a beszélgetés térjen vissza az általa alapvetőnek minősített témákhoz.
„Van háború, energiaválság, gazdasági válság és háborús infláció”
— mondta Orbán, hozzátéve, ezek a nagy kérdések. „Ez egy nagy történelmi csata, amelyet megvívunk – demográfia, migráció és nemek” — tette hozzá.
A lap végezetül kitért rá, hogy Orbán ezután nyílt rasszizmusba fordult azzal a figyelmeztetéssel, hogy az európaiak nem válhatnak „kevert fajú népekké”. Megemlítették, hogy egyik régi tanácsadója a beszéd miatt lemondott.
