A kutatók megkongatták a vészharangot.
Egy két évig zajló kutatás alapján, a napokban elkészült, de még nem publikált tanulmány szerint a hivatalos tűzifa-statisztikákből hiányzik évente
harminc-negyven
százalék elégetett tűzifa, sőt egyes években ez ötven százalék is lehet.
Emiatt is aggódnak a kutatók a hazai erdőkért, mert úgy liberalizálta a kormány a fakitermelést, hogy évek, sőt évtizedek óta nincsenek pontos statisztikái a hazai erdőgazdálkodásról.
Felelőtlennek nevezte azt a kormányzati intézkedést Szajkó Gabriella, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) kutatója, amellyel a kabinet a fakitermelést ösztönözné.
Óriási eltérések vannak a kitermelési és a felhasználási adatok között: ha jó a tűzifa energiacélú felhasználására vonatkozó adat, akkor nem jók a tűzifaforrás-oldali adatok, és fordítva, ha helyesek a tűzifa- és egyéb energetikai célú szilárdbiomassza-termelési adatok, akkor baj van a biomassza energiacélú felhasználására vonatkozó adatokkal.
A kormányhivatalok erdőfelügyeleti osztályai hagyják jóvá a megtermelt és kivágott famennyiséget, adnak engedélyt tarvágásra, ellenőrzik az erdőgazdálkodókat a műveleti lapok alapján, ezekből jelentik a központi adatbázisba a kitermelési adatokat. Az EUTR hatóságnál szisztematikus adatbázis nem készül a piacra kerülő tűzifa mennyiségéről és eredetéről, a bejelentési kötelezettségek alapján csak eseti ellenőrzést végeznek.
„A hiányzó famennyiséget nem lehet illegális kivágásnak minősíteni, csupán azt lehet kijelenteni, hogy papírok nélkül távoznak az erdőből. Mi a kutatás során nem igazolható módon hiányzó készletként hivatkozunk erre a tűzifamennyiségre, és elemeztük a lehetséges adminisztratív és módszertani problémákat.”
– mondta Szajkó Gabriella.
A kutatók valószínűsítik, hogy jelentős lehet az a famennyiség, amely az erdőterületeken kívül termelődik az országban. Fakitermelő vállalkozásokkal folytatott interjúikból az derült ki, hogy komoly mennyiségű tűzifa kerül nem erdő besorolású területekről a piacra.
Ebben persze közrejátszik a papír nélkül értékesített tűzifamennyiség is, miután a tűzifára 27 százalék áfa rakódik. Ha nincs számla, nincs áfafizetési kötelezettség sem.
„Ez szociális kérdés. A háztartások jövedelme alapján azt látjuk, hogy a legszegényebbek esetében – az alsó két jövedelmi decilis – a háztartások ötven-hatvan százalékában jelen van a tűzifa. Ez egy magyar és egyben kelet-európai probléma”
– tette hozzá.
