Nem tetszik nekik, hogy Orbánék baráti kapcsolatokat ápolnak a Kínai Kommunista Párttal.
Nem várt helyről kapott bírálatot Orbán Viktor magyar nemzetvető és kormánya: a szélsőjobbosnak tekinthető amerikai Breitbart bírálta
Kína-barátsága,
- a háromezer milliárdos debreceni kínai akkumulátorgyártó üzem,
- az „Egy övezet, egy út” kínai programhoz csatlakozás
- és a külügy Tajvant Kína részének tekintő szövege miatt
— írja a Klubrádió, Csernyánszky Judit lapszemléjében. A beszámoló foglalkozik a magyarországi aszályról szóló nemzetközi tudósításokkal és az izraeli Haaretz című lapban megjelent véleménycikkel is, amelyben egy erdélyi egyetemi tanár súlyosan kritizálja a magyar miniszterelnököt.
A Global Times kínai állami propagandaújság, dicséri Orbán Viktort, amiért belevágott a kínai zöldenergia-befektetési projektbe azzal, hogy
zöld utat adott a CATL nevű kínai akkumulátorgyár debreceni felépítésének.
A magyar kormányfő döntését „megfontoltnak” és „pragmatikusnak” nevezik, sőt ezen felül dicsérik azért is, hogy így baráti kapcsolatokat ápol a Kínai Kommunista Párttal. Ebben nemcsak az a különös, hogy akkumulátorgyár építése vélekedésük szerint „zöld projektnek” számít, hanem az is, hogy erről a szélsőjobbosnak tekinthető amerikai Breibart News számolt be így.
A Breibart világnézete ugyan nem fér össze a kínai kommunistákéval, viszont a lap többször is bizonyította már, hogy elkötelezett Orbán-párti. Cikkükben közlik azt is, hogy Magyarország az elsők között csatlakozott az „Egy övezet, Egy út” kínai programhoz, amely a szerző, Frances Martel szerint adósságcsapda.
Mint egy ragadozó, Kína hitelt kínál az adott országnak, amit a későbbiekben arra használ, hogy erodálja annak szuverenitását.
Kitérnek arra is, hogy a napokban a magyar külügyminisztérium megerősítette: az „egy Kína” elvhez tartja magát, márpedig fals az az eszme, amely Kína részének tekinti Tajvant. Ennek előzményeit az elmúlt napok tajvani diplomáciai konfliktusaiban kereshetjük, amelyek a kínai katonai gyakorlat meghosszabbításához és Tajvan fenyegetéséhez vezettek.
A hazánkban gyárat telepítő kínai CATL céget – a Breibart újságírója szerint –
emberi jogi visszaélésekkel vádolják,
mivel ujgurokat gyakorlatilag rabszolgamunkásokként alkalmaz, illetve közvetve gyerekeket dolgoztat, akiket Kongóban kobaltbányászatra fognak be. Idézik Szijjártó Péter külügyminisztert is, aki úgy nyilatkozott,
büszkék arra, hogy Magyarország egyik legnagyobb zöldmezős beruházása valósul meg, ami a német után a második legnagyobb lesz Európában.
A kínai nagykövet pedig Budapesten úgy fogalmazott: büszke arra, hogy a kínai vállalkozások európai belépő pontja Magyarország lett. Orbánnak ez a döntése – véli a Breibart –ellentmond annak a retorikának, amellyel általában támadja a „globalistákat”. A texasi Dallasban is úgy fogalmazott a CPAC konferencián, hogy „Menjenek a pokolba a globalisták!”. Emellett azt hirdeti hazájában és az Unióban is, hogy megveszekedett antikommunista, aki az „internacionalista szocializmus” ellen veszi fel a harcot. Kína, úgy néz ki, kivételt jelent ez alól – jegyzik meg.
A France 24 tudósítása a magyarországi aszályról szintén számos felületen megjelent, hangsúlyozva, hogy
1901 óta nem volt ekkor szárazság az országban, a gazdák, legelők tulajdonosai kétségbe vannak esve.
Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője is nyilatkozott a francia tévének, szerinte manapság nagyon kevés a néptelen terület, és víztározók építéséhez alapos nemzeti konszenzusra lenne szükség, ami az interjú szerint aligha valósulhatna meg.
Az izraeli Haaretz véleményrovatában a szerző, Tibori-Szabó Zoltán Orbán Viktort – a legutóbbi tusványosi beszédében megjelenő, „fajkeveredést” ellenző szövege miatt is – az egykori román diktátorhoz, Nicolae Ceausescuhoz hasonlítja. Felidézi Rajk László tíz évvel ezelőtti, a francia Le Monde-ban megjelent esszéjét, amelyben ő is ugyanezzel a hasonlattal élt, sőt
Orbánt Magyarország (és Európa) ellenségének is nevezte.
Azt nem állítja, hogy Orbánra is olyan sors várna, mint Ceausescura, szerinte a magyar miniszterelnöknek valamikor egy magyar börtön és egy szép orosz, török vagy brazil villa közül kell majd választania. A cikk szerzője a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tanára, aki a Magyarországi Holokauszt Földrajzi Enciklopédiájának szerzője is, és egyebek mellett azt is megjegyzi, hogy
a magyar kormányfő szavakban ugyan Ukrajnát támogatja, de valójában az oroszok oldalán áll a február 24-én orosz támadással kitört háborúban.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/08/17/veszelybe-kerulhet-debrecen-ivovize-a-kinai-akkumulatorgyar-miatt
