Nem titkolózhat a köztévé.
A közszolgálati médiának ki kell adnia azokat a dokumentumokat, amelyekből többek között kiderülhet, ki viseli a szerkesztői felelősséget például a köztévé Híradójában elhangzottakért — írja a Szabad Európa.
A lap még 2021. márciusában adott be adatigénylést a Duna Médiaszolgáltatóhoz, amelyben bizonyos programok, köztük hírműsorok megrendelőlapjait szerették volna megismerni. Ezekből a dokumentumokból derülhet ki, kin múlik, hogy a köztévében olyan hírműsorok mehetnek adásba, amelyek
sérthetik azt a kiegyensúlyozottságot,
amelyet a törvény is előír a köztévének.
A Médiatörvény értelmében a közszolgálati médiaszolgáltató a Duna Médiaszolgáltató Zrt., a műsorokat ugyanakkor nem a Duna, hanem az MTVA (Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap) gyártja le. A köztévé Híradóinak készítői nem is a Duna, hanem az MTVA alkalmazottai.
Ez a kettősség tette lehetővé, hogy a Híradó egyik vezető szerkesztője olyan utasításokat adott az újságíróknak, hogy
„ebben az intézményben nem az ellenzéki összefogást támogatják”,
és akinek ez nem tetszik, azonnal
adja be a felmondását.
Hogy tisztázzák ezt a jogi kérdést, a lap a Duna és az MTVA közötti viszonyt szabályzó keretmegállapodásokat, valamint egyes műsorok megrendelőlapjait szerette volna megkapni.
A Duna megtagadta a dokumentumok kiadását, így a lap a bírósághoz fordult. A bíróság kimondta, hogy a Dunának ki kell adnia a dokumentumokat, így kiderülhet, hogy a közszolgálati Duna Médiaszolgáltató mit vár el egy M1-en futó hírműsortól vagy a Krónikától — írják.
A Duna fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, de az ítélőtábla jóváhagyta az előző döntést. Az ítélet jogerős, a Dunának
ki kell adnia
a lap által kért dokumentumokat.
A bíróság előtt a közmédia nem tudta bizonyítani, hogy a műsorok megrendelőlapjai üzleti titkot, illetve döntés-előkészítő adatot tartalmaznának.
A Duna ügyvédje azzal érvelt, hogy ha a dokumentumokat kiadnák, az a Szabad Európa mint „versenytárs birtokába jutnának”, és ez sértené a közmédia érdekeit és „befolyásmentes működéshez fűződő jogát”. A bíróság ezt az érvelést sem fogadta el, a közérdekű adatok nyilvánosságához azok szabad terjesztése is társul.
