Az EB elnöke szerint Oroszország gazdasága egyre inkább stagnálni és elszigetelődni fog.
A kedden Brüsszelben elfogadott gázpiaci rendelet „döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak” — hangsúlyozta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság elnöke arra is rámutatott, hogy a magyar kormány energiahordozókra tervezett exporttilalma helyett inkább a tagállamok közötti szolidaritás az igazi megoldás, mert az európai léptékű válság „európai léptékű választ érdemel”.
„Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”
— hangsúlyozta Ursula von der Leyen.
A lap kérdésére, hogy van-e konkrét információja arról, hogy az Orosz Föderáció készül az Európai Unióba irányuló gázszállítások teljes leállítására, elmondta:
„Oroszország fegyverként használja az energiát. Eddig tizenkét tagállamot részben vagy teljesen elvágtak az orosz gáztól. E megbízhatatlanság miatt fel kell készülnünk az orosz gázszállítások további, vagy akár teljes megszakítására”.
Hozzátette: egyébként már hónapok óta készülünk. És most határozottan üdvözlöm, hogy az EU rekordidő alatt megállapodott egy ambiciózus közös gázmegtakarítási tervről. Ez egy döntő lépés ahhoz, hogy szembenézzünk azzal a putyini fenyegetéssel, hogy a gázszállítások teljesen leállhatnak. A gázfogyasztás 15%-os csökkentésére vonatkozó közös kötelezettségvállalás jelentős. Ez segít feltölteni a tárolóinkat a tél előtt.
„Ezzel a megállapodással képesek leszünk arra is, hogy minden tagállam számára biztonsági hálót nyújtsunk, és így teljes mértékben megvalósítsuk az uniós szerződésekben rögzített energiaszolidaritás elvét. Most már készen állunk arra, hogy európai szinten úgy foglalkozzunk az energiabiztonságunkkal, mint egy Unió”
— jelentette ki.
Ursula von der Leyen szerint az említett megállapodás azt bizonyítja: széles körű egyetértés van a tagállami kormányok között abban, hogy a szolidaritás elengedhetetlen, ha harcolni akarunk az Oroszország felől érkező energetikai zsarolással szemben.
„Mindenki érti, hogy gazdaságaink olyan szorosan össze vannak kapcsolva, hogy ha az egyik uniós országban következne be ellátási zavar, akkor az az uniós gazdaságunk egészére nézve is káros következménnyel járna.
Ezért fontos az, hogy minden uniós ország csökkentse a keresletet, növelje a tárolást és kész legyen megosztani a gázt a rászoruló tagállamokkal. Meg kell őriznünk az egységes piac zavartalan működését”
— fogalmazott.
Arra a kérdésre, hogy mennyire összeegyeztethető a Bizottság gázpiaci törekvéseivel a magyar kormány által kihirdetett energia veszélyhelyzet, illetve benne a fosszilis energiahordozókra is tervezett exporttilalom elmondta: kapcsolatban állnak a magyar hatóságokkal, hogy jobban megértsék a vészhelyzeti tervüket és annak a szomszédos tagállamokra gyakorolt hatásait. Az egyoldalú intézkedések valószínűleg inkább súlyosbítják a helyzetet, mintsem hozzájárulnának a problémák megoldásához.
„Ismétlem, ez egy európai léptékű válság. Ezért európai léptékű választ érdemel. Ez az egyetlen módja annak, hogy megvédjük a magyar állampolgárokat”
— tette hozzá.
Az Oroszországgal szemben alkalmazott szankciós politikával kapcsolatban kifejtette:
a 40 országgal összehangolt uniós szankcióink keményen és mélyen belehasítanak az orosz gazdaságba.
Most májusban az oroszországi autógyártás mintegy 90%-kal esett 2021-hez képest. A vállalatok azért vonultak ki Oroszországból, mivel nem akarták, hogy márkáikat egy gyilkos rendszerrel hozzák összefüggésbe. A szankciók az orosz gazdaság modernizációját is akadályozzák. Mert Oroszországnak nincs más választása, minthogy sok olyan magas hozzáadott értékű terméket importáljon, amelyeket nem állít elő.
„Az összes fejlett technológia tekintetében Oroszország 45%-ban Európától és 21%-ban az Egyesült Államoktól függ. Így gazdasága egyre inkább stagnálni és elszigetelődni fog”
— fejtette ki Ursula von der Leyen, hozzátéve,
„Erős nyomást fogunk gyakorolni a Kremlre, ameddig csak szükséges. Egy héttel ezelőtt elfogadtunk egy új (szankciós – a szerk.) intézkedéscsomagot, amelynek a szigorítás, a hatékonyabb végrehajtás és a 2023 januárjáig történő meghosszabbítás volt a célja. Mindez elszívja a Kreml erőforrásait, hogy finanszírozni tudja agressziós háborúját”.
