Több jel is erre mutat.
„Alapjaiban változik meg, sőt változott már most meg a magyar kormány Oroszország-politikája, de Orbán már nem tud a félbaráti vagy baráti kommunikációból csak úgy, azonnal visszatáncolni” — mondta Tarjányi Péter, a Hírklikk-nek adott interjújában, arra a kérdésre, hogy Putyin csütörtöki keményen fenyegetőző beszéde után vajon tovább tetszeleghet-e Orbán Viktor kormányfő a „galamb” szerepében. A biztonságpolitikai szakértő több olyan tényezőt is kiemelt, amelyekből alapvetően látható, mérhető és tudható, hogy miért változott az Orbán-kormány hozzáállása a háborúhoz.
A biztonságpolitikai szakértő reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtöki beszédére, amit a kormánykritikusnak nehezen nevezhető MTI tudósítása is negatívan értékelt. Az orosz diktátor a parlament alsóházának frakcióvezetői előtt a többi között leszögezte, hogy
„manapság azt halljuk, le akarnak győzni bennünket a harctéren. Mi mást mondhatnék, próbálják meg! De mindenkinek tudnia kell, hogy komolyan még el sem kezdtük”.
Beszédében Putyin egyértelműen az Oroszországgal „agresszív nyugatot” – élén az Egyesült Államokkal – tette felelőssé az ukrajnai háborúért, mondván, „Éppen a Nyugat a fő értelmi szerzője és felelőse a mai eseményeknek”, s azt állította, hogy
a nyugat utasította el a „kiegyensúlyozott európai biztonságra vonatkozó javaslataikat,
söpörte félre a rakétavédelmi problémák rendezésére szolgáló közös munkával kapcsolatos kezdeményezéseiket, s fittyet hánytak figyelmeztetéseinkre, hogy a NATO keleti bővítése, különösen a volt szovjet tagköztársaságok területén elfogadhatatlan”.
A szankciókra is kitért, mondván, nyilvánvaló, hogy azoknak nem csupán az volt a céljuk, hogy „minél fájdalmasabb csapást mérjenek az orosz gazdaságra, hanem viszályt és zűrzavart akartak kelteni társadalmunkban, demoralizálni akarták az embereket„.
A lap mindezek fényében kérdezte Tarjányi Pétert, hogy
folytatható-e a magyar kormány – Orbán által béke-pártiként beállított – politikája?
A biztonságpolitikai szakértő úgy reagált, hogy „valójában már most sem az”, mely állítását több momentummal is alátámasztotta:
Elsőként azzal, ahogy Orbán fogalmazott július 1-jén, a madridi NATO-csúcsról visszatérve a Kossuth Rádióban, ahol arról beszélt ugyanis, hogy „úgy jöttem haza, hogy egyfolytában égett a piros lámpa a fejemben, és hallottam a vészcsengőt”, s arra is kitért, hogy minden megváltozott.
Tarjányi második momentumként említi Ruszin-Szendi Romulusz altábornagynak, a Magyar Honvédség parancsnokának szombati ukrajnai látogatását, ami szerinte jelzésértékű. Hozzátette, nemcsak maga a vizit, hanem az is, hogy a napvilágra került a híre. Nem is akárhogyan értesülhetett róla a hazai közvélemény, a kijevi magyar nagykövetség osztotta meg az ukrán hadsereg vezérkarának Facebook-oldalán megjelent, erről szóló, fényképekkel bőven illusztrált posztot. Ebből az is kiderült, hogy nemcsak tárgyaltak, hanem a honvédség parancsnokát harci területekre is elvitték a déli körzetekbe, s ami még ennél is keményebb, megmutatták neki a háború hatásait olyan helyeken is, ahol az orosz erők háborús bűnöket követtek el.
„Amit Ruszin-Szendi Romulusz ott látott, az nem abba az irányba mutat, hogy itthon bárki elhinné, az oroszok békegalambok lennének”
— fogalmazott a szakértő, aki szerint egyébként Orbán azzal, hogy Ukrajnába küldte a honvédség parancsnokát azt a kérdést akarta kikerülni, hogy ő maga eddig nem utazott el a térségbe.
Orbánék azt is látják, hogy Oroszországnak a nyugatot – s ezen belül az Európai Uniót – sújtó ellenlépései nekünk is ártanak.
„Hiába a Barátság érdemérem, hiába a sok szép szólam, mindennek a kár-része ugyanúgy érint minket, mint a többi államot, Magyarország ugyanúgy megsínyli ezek gazdasági hatásait. Orbán kénytelen volt ezzel is szembesülni”
— mutatott rá.
Ráadásul mindezek mellett, az orbáni változást motiválják a gazdasági fejlemények is, beleértve
a forint összeomlását, ami még szükségesebbé teszi az uniós forrásokat Magyarország számára.
„És mint tudjuk, az EU-ban sem nézik jó szemmel az összekacsintást Moszkvával” — tette hozzá.
„Ezek azok a kérdéskörök, amelyekben alapvetően látható, mérhető és tudható, hogy miért változott az Orbán-kormány hozzáállása a háborúhoz” — mondta Tarjányi Péter, aki úgy látja, hogy
„alapjaiban változik meg, sőt változott már most meg a magyar kormány Oroszország-politikája”.
Hozzátette: ugyanakkor már olyan a kommunikációs helyzet, hogy Orbán nem tud a félbaráti vagy baráti kommunikációból csak úgy, azonnal visszatáncolni.
Kapcsolódó:
https://nyugatifeny.hu/2022/07/08/friss-magyar-katonakat-kuldtek-ukrajnaba-az-ukran-fegyveres-erok-facebook-oldalarol-derult-ki
