Fő a következetesség.
Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerdán reggel bejelentette, a kormánypártok be szeretnék vezetni az Európai Unió vagyonnyilatkozat-rendszerét Magyarországon. A politikus azzal érvelt a jelenlegi rendszer átalakítása mellett, hogy szerinte a „brüsszeli kettős mérce” súlyosan érinti az országot, és az EU-s szabály beemelésével kivédhetők a kritikák ezen a téren.
Érdekesség, hogy a kormányhoz közeli médiumok korábban keményen bírálták az uniós vagyonnyilatkozati rendszert. Akkor a kormány azzal vette védelmébe a magyar szabályozást, hogy az az EU-ban a legszigorúbb.
A Habony Árpád tulajdonában álló V4NA hírügynökség szerint
a „korrupció melegágya” az uniós vagyonnyilatkozati rendszer.
A portál nehezményezte, hogy „a brüsszeli bürokraták” úgy követelnének átláthatóságot, hogy közben nem kellene érdemben beszámolniuk a valós vagyoni helyzetükről. Ezt a kritikát egy az egyben átemelte több kormánypárti médium is, köztük például a Magyar Nemzet és az Origo is.
A kormánypárti kritika ez esetben kivételesen helytálló, ugyanis az EU-s vagyonnyilatkozati rendszer alapján nem kell konkrét összeget megjelölniük a képviselőknek a vagyoni helyzetük bevallásakor, hanem mindössze 5, meglehetősén széles kategóriából kell kiválasztaniuk egyet, ami őket jellemzi.
Ezek közül lehet választani:
- havi bruttó 1 euró és 499 euró között
- havi bruttó 500 euró és 1000 euró között
- havi bruttó 1001 euró és 5000 euró között
- havi bruttó 5001 euró és 10000 euró között
- havi 10 000 euró felett, a legközelebbi 10 000 eurós összeg megjelölésével.
Azt is fel kell tüntetniük ugyanezen jelölős módszerrel, hogy ha van, honnan származik a képviselői tiszteletdíjon felül bevételük. Ez különböző testületi tagságok esetében, illetve oktatói pálya esetén elfogadható.
A nem rendszeresen kapott jövedelmekről is be kell számolni, oly módon, hogy éves szintre le kell bontani, majd el kell osztani 12-vel az összeget, majd hozzá kell számolni a képviselői vagy az egyéb megbízás kategóriába befolyó összegekhez.
Az alkalmankénti tevékenységekről csak abban az esetben kell beszámolni, ha azok összege meghaladja éves szinten az 5000 eurót — ez a jelenlegi euróárfolyamon számolva közel 2 millió forint. Ebbe a kategóriába az írói és előadói tevékenységet, illetve a szaktanácsadást számítják.
A különböző céges tulajdonrészekről is bevallást kell készíteni, amennyiben az azok a politikai tevékenységre hatást gyakorolnak. Végül arról is írni kell, ha a képviselő pénzben, természetben, illetve személyzeti téren olyan juttatást kap, amilyet harmadik személy biztosít neki a munkájáért cserébe — az illetőt pedig meg kell nevezni.
Érdekesség, hogy a képviselőknek a vagyontárgyaikról nem kell nyilatkozniuk, pedig sok esetben a fizetésük többszörösét érhetik. Ez azt jelenti, hogy sem az ingóságokról, például gépjárművekről, sem pedig az ingatlanokról nem kell beszámolniuk.
Akkor sem, ha a politikusnak jachtjai, illetve palotái vannak.
Dr. Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója szerint a hazai rendszer jelenleg koránt sem tökéletes, és számos visszaélésre ad okot, és szigorúnak sem tekinthető. Mindemellett elmondta, még a jelenlegihez képest is
jelentős visszalépéssel járna az EU-s rendszer átvétele.
Elmondta, kizárólag az Amerikai Egyesült Államokban van olyan vagyonnyilatkozati rendszer, amely teljes körűen ellenőrzi a politikusok anyagi helyzetét, a visszaéléseket pedig megfelelően szankcionálja. Martin szerint a kormány ötlete politikai játszma része, amellyel úgy ajánlanak valamit az uniós döntéshozók figyelmébe, hogy az valójában visszalépést fog jelenteni.
„Ügyes trükk és csapda, ehhez hasonlókat sokszor alkalmaznak. Kíváncsi leszek az uniós reakcióra. Sajnos azt
kizárhatjuk, hogy a szakpolitikai jobbítás vezérelné a NER döntéshozóit,
inkább ismét a hatalompolitikai pávatánc újabb epizódját látjuk” — jelentette ki a Transparency Magyarország igazgatója.
(hvg.hu nyomán)
