Minden ki van találva.
Amennyiben megvalósul az a forgatókönyv, hogy egy napon lesz az EP- és az önkormányzati választás, az ellenzéknek két teljesen különböző kampányt kellene folytatnia – mondta a szakértő a Népszavának.
A lap emlékeztet, hogy a kormánypárt már bedobta az ötletet.
„A Fidesz mindig ad egy indokot, amiről sokszor ordít, hogy csak kitaláció, hazugság”
— mondta Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politikai elemző a Fidesz legújabb „javaslatáról”.
Eszerint 2024-ben az európai parlamenti (EP) választásokkal egy napon, májusban vagy június elején tartanák meg az amúgy ősszel esedékes önkormányzati választásokat is, mert így 9-10 milliárd forintot lehetne spórolni.
A kormánypártok így ismét kényszerpályára állíthatják ellenfeleiket: az ellenzéki pártok ugyanis az áprilisi parlamenti választás kudarcos eredménye után egyértelműen kijelentették, hogy az EP-választásokon külön indulnak, az önkormányzatin viszont ismét szóba kerülhet a közös együttműködés.
Kocsis Máté, az őszről tavaszra előrehozott helyhatósági választás ötletével egy háttérbeszélgetésen rukkolt elő az Origo szerint. A Fidesz frakcióvezetője kijelentette, az ezzel kapcsolatos törvényjavaslatot a jövő héten nyújtják be az Országgyűlésnek.
Úgy vélte, alkotmányossági aggályok sem merülhetnek fel az időpontok összevonásával kapcsolatban, mert a jelenleg hivatalban lévő önkormányzati vezetők mandátuma továbbra is 2024 októberéig tartana.
A változtatáshoz azonban az alaptörvényt módosítani kell majd, mivel abban az önkormányzati választás időpontjaként október van megszabva.
A jelenlegi törvények szerint tehát az ötévente esedékes EP-választást május-júniusban (a többi uniós országgal nagyjából egy időben), az önkormányzatit októberben kell megtartani. Előbbinél csak a pártok listáira lehet szavazni, utóbbinál viszont polgármestert és egyéni képviselőket választanak, valamint a megyei közgyűlések esetében pártlistákra is voksolhatnak, így listás mandátumokról is dönthetnek,
vagyis két, teljesen különböző választásról van szó.
Az uniós voksoláson már csak azért is egyenként kell megméretniük magukat a pártoknak, mert más-más parlamenti frakciókhoz tartoznak, a helyhatósági választáson viszont 2019-ben a vártnál is nagyobb sikert hozott az összefogás, a nagyvárosok cirka felét elhódították a Fidesz-KDNP-től.
Szentpéteri Nagy Richard a lapnak elmondta, ha a költségek számítanának, három éve is tarthatta volna egy napon a Fidesz a két voksolást. „Ám akkor az érdekük mást diktált” — tette hozzá.
Az alkotmányjogász szerint önmagában egy alkotmányos demokráciában, ahol az önkormányzatiság sokkal elosztottabb és kevésbé központosított, mint idehaza, érthető lenne az időpontok összevonása, hiszen a helyhatósági választás nagyobb részvételi arányt generálna az EP-voksoláson is.
„A jelen helyzetben viszont egyértelműen pártérdekről van szó”
– jelentette ki, hozzátéve, hogy irdatlan nehéz helyzetbe hozzák az ellenzéket, melynek két, teljesen különböző kampányt kellene folytatnia, ami nemcsak anyagilag megterhelő számukra, de a választók között is zavart okozhat, hogy külön és együtt is indulnak, egymás ellen, de szövetségben is kampányolnak.
A Népszava kérdésére, miszerint alkotmányos szempontból nem visszás-e, ha a májusban megválasztott polgármesterek és képviselők csak októbertől dolgozhatnak, illetve, hogy a leváltott vezetők még öt hónapig posztjukon maradnak az alkotmányjogász úgy reagált: „őrült elme ötlete”, hogy csaknem fél évvel a választások után kell csak átadni a mandátumot.
„Hajmeresztő, s szembe megy az alkotmányos felfogással”
— fogalmazott Szentpéteri Nagy Richard kiegészítve azzal, hogy ismét politikai okokból akar valamit a Fidesz, csak a saját érdekei foglalkoztatják, s megint nem törődnek semmivel.
Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint viszont nem gond, hogy a voksolás után adott esetben hónapokig nem a megválasztott polgármester vezet majd egy települést,
hiszen jogszabályokkal lehet korlátozni, mit tehet majd meg egy településvezető.
„Például egyedül nem hozhat döntést, csak a képviselő-testület jóváhagyásával” – mondta. „Persze, ha a testületben is változás lesz a választással, akkor elvileg nehéz helyzetbe hozhatják a következő vezetést. Általánosságban viszont működés szempontjából ez a holtidő nem oszt, nem szoroz, hiszen egy település nem ad hoc ötletek és döntések, hanem hosszú távú folyamatok alapján működik, vagyis, ha van költségvetés, akkor az jellemzően meghatározza a tennivalókat.
Annyiból lehet kellemetlen egy átmeneti időszak, hogy nem lehet majd ezalatt ügyeket, projekteket előkészíteni, s ez valamelyest lassít majd bizonyos folyamatokat.
Azt sem hiszem, hogy béna kacsává válna egy, a választáson megbukott polgármester vagy testület, hiszen a városokban ott van mögöttük a hivatal, melynek köszönhetőn folyamatos maradhat a munka, a kistelepüléseken pedig alig maradt már feladat, jellemzően csak az üzemeltetés, ami pedig folyamatos”.
Schmidt Jenő hozzátette: nem tudja, anyagilag tényleg megéri-e egy időben megrendezni a két választást, az viszont bizonyos, hogy az uniósnak részvételi szempontból jót tesz, hiszen a nagyobb érdeklődést kiváltó önkormányzati miatt bizonyosan többen szavaznak majd rajta.
(via nepszava.hu)
