Össztűz zúdul Orbánra Kirill pátriárka támogatása miatt — Beköszöntött a jégkorszak a lengyel–magyar kapcsolatokban

Mindenkinél kihúzta a gyufát Orbán.

A magyar kormány nem kis felzúdulást okozva vétóval fenyegette meg a tagállami vezetők által már elfogadott hatodik szankciós csomagot, mert a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtott személyek között volt Kirill moszkvai pátriárka is, Putyin elnök és a háború feltétlen híve — írja a szabadeuropa.hu. A magyar fél úgy értékelte, a szankció Kirill-lel szemben a vallásszabadság megsértése, ezért a többi állam kénytelen volt engedni, levették a pátriárkát a listáról. A lap cikkében arra mutat rá, hogy az ügynek azonban messzemenő következményei lehetnek, tovább ronthatja a magyar–lengyel kapcsolatokat is.

Amit Kirill pártiárka esetén Magyarország tett, az „egyfajta túlfeszítés volt a politikában és a diplomáciában, és a túlfeszítés mindig a hanyatlás kezdete” – írta Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund munkatársa Twitteren. Az elemző szerint lehet ezt Magyarország és Orbán Viktor sikereként értelmezni, de szerinte kikényszerítetlen hiba volt, aminek messzemenők a következményei. Mint mondta, Orbán ugyanis felrúgott egy megállapodást, ami rontotta azt a megítélését, amely szerint kemény alkudozó, és azt erősítette, hogy nincs értelme vele tárgyalni.

Az is gyengíti a pátriárkával kapcsolatos magyar álláspontot, hogy nyilvánvalóan nincs mögötte nemzeti érdek,

s ez komoly kérdéseket vet fel Orbán motivációjával kapcsolatban.

Így tovább erősödött az a kép, hogy az oroszok érdekében jár el, vagyis nem trójai faló, inkább báb. Hegedűs Dániel szerint ez a zsarolás még jobban elmélyítette a Magyarország és Lengyelország közötti szakadékot.

Közben az európai politikában nem enyhült a felháborodás Magyarország vétófenyegetéseivel kapcsolatban. Számos vitában és nyilatkozatban előkerült a magyar miniszterelnök neve és álláspontja. Különösen szembetűnő volt ez akkor, amikor ezekben a hetekben az uniós szerződésmódosítások ügyében éppen arról volt szó, hogy meg kellene szüntetni az egyhangú szavazást,

vagyis el kell törölni a tagállami vétó lehetőségét.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, a parlament Magyarországgal kapcsolatos jelentésének felelőse azt mondta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy Kirill pátriárka ügye kettős problémát jelent.

  • Egyrészt szerinte az eset megmutatja, hogy az egyhangú döntéshozatal hogyan veszélyezteti az európai projektet azáltal, hogy befolyást ad a hatalommal visszaélőknek.
  • Másodszor pedig – fogalmazott Delbos-Corfield – ez egyértelműen bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem megbízható.

„Hetekig tartó tárgyalások után még saját vállalásaihoz sem tartotta magát, egyik nap beleegyezett a szankciókba, másnap pedig megpróbálta felhígítani őket” – tette hozzá.

A szociáldemokrata képviselőcsoport a lap szerkesztőségéhez eljuttatott álláspontja szerint

„mélységesen megdöbbentő, hogy egyetlen miniszterelnök saját érdeke miatt túszul ejtheti az egész Európai Uniót,

különösen ha ez Európa egységének és Ukrajna sorsának kockáztatását jelenti”.

A baloldali frakció számára a magyar kormányfő bebizonyította, hogy „ő Putyin legközelebbi szövetségese az Európai Unióban”. Erre utalt sajtótájékoztatóján Iratxe Garcia Perez frakcióvezető, aki szerint Orbánnak el kell döntenie, kinek az oldalán áll: az EU-én vagy Putyinén.

„A szociáldemokrata képviselőcsoport álláspontja egyértelmű: mi Európa és a jogállamiság mellett voksolunk”

— mondta a spanyol politikus.

A legkeményebben talán Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, a pártszövetség újonnan megválasztott elnöke fogalmazott.

„Ha látták az emberek, hogy mi történt a legutóbbi európai tanácsülésen, akkor látták, hogy Orbán Viktor volt az egyik bolond a tárgyalóasztal mellett” – mondta a bajor politkus az EP plenáris ülésén. Weber azt a kérdést is feltette, hogy vajon milyen lehetett mellette ülni és megélni, ahogy zsarol, ahogy Putyin érdekeit teríti ki az asztalra, és azokat védi.

A Szabad Európa megkérdezte Hegedűs Dánielt, hogy lát-e elmozdulást azzal kapcsolatban, ahogy az EU a magyar politikához viszonyul. A szakértő szerint óvatos, de alapvető változások álltak be 2021 eleje óta.

„Az egyik legjelentősebb változás ebben a tekintetben, hogy az Európai Bizottság hajlandó a rendelkezésére álló politikai eszközöket alkalmazni abból a célból, hogy pénzügyi és politikai nyomást tudjon gyakorolni Budapestre. Ennek alapvető jele

a helyreállítási alap forrásainak felfüggesztése és a 2021–2027 közötti pénzügyi keretmegállapodás alá nem írása a bizottság részéről jogállamisági és korrupciós aggályok miatt”

– foglalta össze a szakértő, megemlítve, hogy a korábbi évtizedek gyakorlatával szemben a bizottság fenntartja a nyomást a magyar kormányon, és eddig nem mutatkozott késznek arra, hogy egyszerű ígéretekért cserébe vagy kompromisszumos megállapodás keretében hozzáférést biztosítson a magyar kormánynak a fenti forrásokhoz. Úgy véli, hogy ez utóbbi magatartás a bizottság korábbi gyakorlata fényében korántsem magától értetődő. Viszont a magyar kormánynak a február 24-e, vagyis az orosz invázió óta folytatott „destruktív politikai magatartása is számottevően belejátszott abba, hogy a bizottság arcvesztés nélkül nem mutatkozhat gyengének Budapesttel szemben”.

Ez a helyzet rámutat a magyar–lengyel kapcsolatok átalakulására is. Hegedűs Dániel szerint a magyar kormánynak a jelenlegi európai háborúban Ukrajnának nyújtott katonai segítség, valamint az Oroszországgal szembeni embargók kérdésében tanúsított álláspontja

éket vert a két ország bilaterális kapcsolatrendszerébe,

és alapvetően elidegenítette úgy Varsót, mint Budapest többi regionális és balti partnerét.

Továbbá arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel helyreállítási alap ügyében megkötött kompromisszumos megállapodással az uniós intézmények is igyekeznek tovább távolítani egymástól az EU két illiberális kormányát.

„Ez nem jelenti azt, hogy a két kormány nem védené meg többé egymást a 7. cikk szerinti eljárás keretében kiszabott esetleges szankcióktól, de azt igen, hogy Lengyelország egyre kritikusabban viszonyul Budapesthez, és adott esetben fel is lép a magyar kormánnyal szemben. A vezetéken importált kőolajra vonatkozó reexporttilalom, amely a 6. szankciós csomag keretében kiharcolt magyar mentesség gazdasági előnyeit hivatott csökkenteni, például részben lengyel javaslatra és lengyel támogatással került elfogadásra” – tette hozzá.

A politológus összegzése szerint, „jelenleg jégkorszak uralkodik a lengyel–magyar kapcsolatokban. Nyilván mindkét félnek van abba az irányba mutató érdeke, hogy megmenthető legyen valami a korábbi, illiberális értékközösségen alapuló stratégiai együttműködésből uniós szinten. Ugyanakkor az oroszbarát magyar magatartás lengyel percepcióját és hosszú távú destruktív hatását a bilaterális kapcsolatokra nem szabad alábecsülni. Lengyel és balti nézőpontból nehéz másként tekinteni a magyar álláspontra, mint árulásként, aminek hosszú távú negatív hatása lesz a bizalmi szintre a kétoldalú lengyel–magyar kapcsolatokban”.

Egy további fontos szempont a magyar–lengyel kapcsolatokban, hogy legkésőbb jövő ősszel választások lesznek Lengyelországban. Az Orbán Viktorral fenntartott politikai szövetség alapvető belpolitikai teherré vált a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártja és a kormánykoalíció számára – s ez beárnyékolhatja a két kormány közötti kapcsolat jövőjét is.

(via, szabadeuropa.hu)

Kapcsolódó:

FRISS: Kihagyja az EU a Kirill pátriárka elleni szankciókat, hogy Magyarország ne vétózzon

https://nyugatifeny.hu/2022/05/30/most-lett-elege-manfred-webernek-az-europai-neppart-vezetoje-kemenyen-beszolt-orbannak

Valódi Hírek