Lapot húztak a tizenkilencre.
Benyújtotta a 2023-as költségvetés tervezetét az Orbán-kormány az Országgyűlésnek.
Varga Mihály pénzügyminiszter a költségvetés benyújtásakor azt mondta: ez egy családbarát kormány, ezért van fókuszban a rezsicsökkentés a 2023-as költségvetésben is.
A költségvetésben a gazdaság növekedésre adott 4,1 százalékos előjelzést adtak, az infláció mértékét pedig 5,2 százalékra irányozták elő, ami a mostani két számjegyű inflációból kiindulva meglehetősen optimista becslés.
A büdzsében mindössze 170 milliárd forintnyi tartalék van, ami papíron 1230 milliárd, ám ebben már benne van a 670 milliárdos rezsi- és a 200 milliárdos beruházási tartalék is.
A kiadások 3900 milliárd forinttal nőnek, így 2023-ban az állam 29221 milliárd forintot fog elkölteni.
Varga Mihály úgy fogalmazott a sajtótájékoztatón, hogy a 2023-as büdzsé
a rezsi- és honvédelem költségvetése.
A Népszava hangsúlyozza, hogy a kormány szociális kiadások között számolta el a rezsitámogatásokat, holott azt mindenki kapja, nemcsak a rászorulók.
A kormány továbbá jövőre is megtartja a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjprémiumot.
Az egészségügyi kiadások 4 százalékkal emelkednek csupán, ami még az optimistán számolt 5 százalékos infláció mellett is reálérték-csökkenést eredményez, ezért
az egészségügy a jövő évi költségvetés egyik vesztese.
A lap megjegyzi, hogy a Pénzügyminisztérium személyi kiadásaira több pénz jut majd (14 milliárd), mint az Egészséges Budapest Programra (10 milliárd).
A rendőrök esetében a támogatások nominálisan is csökkennek majd, az oktatási kiadások azonban nőnek 9 százalékkal, azaz egy minimális emelést valóban tervez a kormány.
A Nemzeti Oltóanyaggyár 18,5 milliárdból tovább épül, noha a járvány már lecsengett, de tovább épül Paks2 is.
A kormány 2000 milliárd forint uniós támogatással számol 2023-ben, ebben már a helyreállítási alap pénzei is benne vannak. Varga Mihály azt mondta erről, hogy a most is folyó tárgyalások a utolsó stádiumban vannak, amit ő úgy értett, hogy előbb-utóbb lesz megállapodás.
Ezzel együtt meglehetősen kockázatos számítani erre a 2000 milliárdra úgy, hogy ha nem érkezik meg, arra semmilyen tartalékot nem tervezett be a kormány.
A magyar államadóssággal kapcsolatos kiadások 50 százalékkal, 800 milliárd forinttal nőnek: az idénre tervezett 1400 milliárd forinttal szemben a kamatok miatt már
2111 milliárdot kell költeni adósságra 2023-ban.
Az iparűzési adót is emelik jövőre, azaz újra a teljes bevétel 2 százalékát kell majd befizetni az önkormányzatoknak.
(Népszava nyomán)
